Hazánk lett az utóbbi időben a gazdag kínai üzletemberek egyik legkedveltebb letelepedési célpontja. Ennek oka az, hogy egyik európai országban sem lehet olyan olcsón és olyan kedvező feltételekkel tartózkodási, majd letelepedési engedélyhez jutni, mint hazánkban a letelepedési államkötvény segítségével. A China Radio International híradása szerint minden más európai ország programjánál népszerűbb a magyar letelepedési kötvény. A tavaly április óta eltelt másfél évre is az volt a jellemző, hogy a külföldi letelepedést kereső kínai családok leginkább Magyarországot választották.
Ennek egyik oka a rádió szerint az lehet, hogy Magyarország az egyetlen schengeni tagállam, ahol állampapír-vásárlással is tartózkodási, majd letelepedési engedélyhez juthatnak a kínaiak.
A távol-keleti befektetők a szerződés aláírásától számított 8–12 hónapon belül kézhez kapják a letelepedési engedélyt, amely feljogosítja a külföldieket arra, hogy a 26 schengeni övezethez tartozó tagországban utazzanak. A legalább ötéves futamidejű államkötvény megvásárlásához 250 ezer euróra van szükség. Ráadásul az állampapírok megvásárlójának 18 évesnél fiatalabb családtagjai is jogosultak a tartózkodási engedélyre, családegyesítés részeként pedig a vásárló házastársa is. Egy külkereskedelemben érdekelt kínai üzletasszony a rádiónak elmondta, hogy 2013 végén intézte el a magyarországi bevándorlást, hogy kényelmesebben utazhasson Európában. Gyermekének oktatása is fontos szempont volt, és Magyarország e tekintetben is jó választásnak bizonyult. A gyermek most angol tannyelvű iskolába jár. – Vállalkozóként többnyire az ár-érték alapján hozok döntéseket, most is így esett a választásom a magyar programra a brit helyett – jegyezte meg.
A legfrissebb adatok szerint szeptember végéig valamivel több mint 1100 személy vásárolt a kötvényekből 275,5 millió euró értékben. Így a magyar államnak csaknem 85 milliárd forint bevétele származott a programból. A vásárlók közül azonban csak 47-en kezdeményezték a letelepedést, a többiek még nem jutottak el a kérelem beadásáig.
A kötvény forgalmazásával foglalkozó ügyintézők egyébként arról beszéltek a lapunknak, hogy az utóbbi hónapokban enyhén élénkülő érdeklődést tapasztaltak. A következő két hónapban ez fokozódhat, mivel hazánkban a jövő év elejétől szigorodhatnak a letelepedési kötvénnyel kapcsolatos szabályok. Az erről szóló törvénymódosító javaslat már az Országgyűlés előtt van.
Annak benyújtója, Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, a parlament gazdasági bizottságának elnöke a módosítás kapcsán nemrégiben arról beszélt, hogy január elsejétől a jelenlegi 250 ezer euró helyett 300 ezer euróért kellene kötvényt jegyeznie annak, aki tartózkodási és letelepedési engedélyt szeretne kapni.
– A hazai program összehasonlító áron még így is a legversenyképesebb marad – tette hozzá a frakcióvezető. A javaslat pontosítaná a jóváhagyás visszavonásának eseteit is akkor, amikor a kötvény létrehozását indokló nemzetgazdasági cél nem valósult meg. Ilyen lehet például az, ha az igénylő nem tartja be a vásárláshoz előírt határidőket.
Bár a letelepedési kötvény kifejezetten népszerűnek tűnik, az ügyintézéssel foglalkozó cégek alkalmazottai szerint így sincs könnyű dolguk. A gyakorlat ugyanis eddig sem az volt, hogy őket keresték meg az ügyfelek, inkább nekik kellett felhívniuk magukra a figyelmet. A verseny kifejezetten nagy, számos ország kínál valamiféle lehetőséget a külföldi gazdagoknak, hogy az adott országba vigyék a pénzüket tartózkodási vagy letelepedési engedélyért cserébe.
A kínai rádió gyűjtése szerint a brit bevándorlási hivatal augusztus végén tette közzé a második negyedév adatait, amelynek alapján az idén áprilistól júniusig terjedő három hónapban 103 kínai telepedett le a szigetországban kötvény vásárlásával. Ezzel 2014-ben összesen 188 kínai döntött a brit befektetői letelepedés mellett. Ez már most megegyezik a tavalyi adattal; 2013-ban összesen 187 kínai választotta a bevándorlás ezen módját. A portugál kormány 2012-től teszi lehetővé a külföldi állampolgároknak, hogy befektetés révén tartózkodási engedélyhez jussanak. A rendelkezés bevezetésétől 2014 júliusáig eltelt időszakban az ilyen jellegű befektetés összege elérte a 817 millió eurót. Az idei év első felében 900 kínai kérte a letelepedést Portugáliában.
