Ennek keretében megújult az alapanyagraktár és -szárító épülete, továbbá modernizálták a gyógynövény-feldolgozó üzemet is. Jó példa a Herbária Zrt., hogy egy 2200 lakosú településen lehet sikeres gazdasági tevékenységet működtetni Magyarországon – hangsúlyozta Lázár János, a település országgyűlési képviselője ünnepi beszédében.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: a kormány legfontosabb célkitűzése a következő négy évben, hogy Magyarország gazdasági függetlensége létrejöjjön és egy erős magyar gazdaság legyen, ami egy erős ország alapja. Ehhez a kis- és középvállalatok támogatását tartják a legfontosabbnak, másrészről kiemelt szerepet szánnak a rendelkezésre álló mezőgazdasági és természeti erőforrások jó felhasználásának és kihasználásának.
„Az államnak az a célja, hogy egy település közigazgatási területén belül rendelkezésre álló természetes erőforrások alapvetően annak a közösségnek a javát szolgálják, ahol azok fellelhetőek” – jelentette ki. Hozzátette: azt szeretnék elérni, hogy a magyar gyógynövényfogyasztásban, -piacon, -feldolgozásban minél több magyar alapanyag és beszállító legyen. Ehhez az állam megfelelő mennyiségű és minőségű támogatást kész biztosítani annak érdekében, hogy ezzel a látszólag kiegészítő tevékenységgel hozzájáruljunk több vidéki családnak a megélhetéséhez – mondta a miniszter.
Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte, hogy a közelmúltban elkészült a magyar gyógynövény-stratégia. Ez megfogalmazza a legfontosabb célkitűzéseket a gyűjtésben, a termesztésben, a feldolgozásban és a kereskedelemben. A feladatok megvalósításával elérhetővé válik a gyűjtés nagyságrendjének és a termőterületnek 30 százalékos növekedése, az előállított drogtömeg – feldolgozott gyógynövény-hatóanyagot tartalmazó rész – mintegy negyedével történő emelése. Ennek hatására a gyűjtésben 5-8 ezer embernek biztosíthat az ágazat kiegészítő kereseti lehetőséget.
A gyógynövénytermesztés és -gyűjtés termelési értéke éves szinten mintegy 10 milliárd forint. A legfontosabb gyűjtőterületek egybeesnek az elmaradott régiókkal, ezért érdemes lenne bevonni a hátrányos helyzetű kistérségeket, hisz a gyógynövények gyűjtése és termesztése azoknak is biztonságos megélhetést kínál, akiknek nincs földjük vagy csak kis területtel rendelkeznek, hiszen a termék értékét az előállításhoz szükséges kézimunkaigény határozza meg. A gyógy-, fűszer- és aromanövények termőterülete 18-21 ezer hektár között mozog. Jelenleg 20-25 ezer ember foglalkoztatását biztosítja az ágazat, de ennél jóval többen is dolgozhatnának – mondta az államtitkár.
