Az Országgyűlés elnöke a parlamentben tartott rendezvényen kiemelte: természeti adottságaink magukban hordozzák az összeköttetés lehetőségét. Hozzátette: az olyan veszélyeket, mint az árvizek, belvizek és aszályok, folyó- és légszennyezés, amelyekkel korunk Európájának és itt, a Duna-régióban szembe kell nézni, nem állítják meg az államhatárok.
„Ezt mi, magyarok különösen jól tudjuk, hiszen Magyarország egy vízgyűjtőmedence közepét foglalja el, ez csak hangsúlyozottabbá teszi a környező térségekkel való kölcsönös összefüggéseket” – fogalmazott.
Azt mondta, hogy a Duna mentén mindenütt az emberek mindannyian ugyanazon értékekre vágynak: tiszta levegőre, egészséges és biztonságos környezetre, gazdasági növekedésre és stabilitásra, megfelelő oktatásra a jövő nemzedék számára, szaporodó munkalehetőségekre.
Kövér László rámutatott: a régió változatos földrajzi adottságai, a kulturális sokszínűsége és a társadalmi-gazdasági különbségei nem korlátai, hanem – megfelelő együttműködés esetén – lehetőségei lehetnek a közös sikernek.
Hozzátette: ezen lehetőségek feltérképezését és azonosítását végzi a Duna Régió Stratégia, és az elkövetkező időszakban többek között a Duna transznacionális program is lehetővé teszi majd, hogy a valóban életképes törekvések meg is valósuljanak konkrét projektekként.
2012-ben ennek érdekében hozták létre a Budapesti Duna Kontakt Pontot a stratégia céljaival összhangban lévő projektek finanszírozási lehetőségének felkutatására – jegyezte meg az Országgyűlés elnöke. Szerinte a parlamenti képviselők lehetnek a kapocs a stratégia végrehajtói – a minisztériumok, szakmai intézmények – és az állampolgárok között, hogy utóbbiak megismerjék ezeket a törekvéseket és magukénak érezzék a Duna menti problémákat.
Kitért arra is, érdemes végiggondolni, hogy miként tehetik folyamatossá a munkájukat, anélkül, hogy új intézményeket kellene létrehozni. A bürokráciát ugyanis nem érdemes szaporítani, a szakmai kezdeményezéseknek viszont érdemes teret nyitni, legyen szó a római kori emlékek mentén turisztikai útvonalak kialakításáról vagy közös árvízi intézkedési tervek összeállításáról – rögzítette Kövér László.
Ismert, a nyár folyamán egy bécsi fórumon a Duna Régió Stratégia hatékonyabbá és átláthatóbbá tételéről fogadott el közös nyilatkozatot a benne részt vevő 14 ország; hangsúlyozták az együttműködés parlamenti dimenziójának fontosságát is, ennek jegyében került sor a mostani budapesti találkozóra is. A Duna Régió Stratégia (DRS) az EU egyik makroregionális stratégiája, melyet az Európai Tanács 2011 júniusában, a magyar uniós elnökség idején hagyott jóvá.
