A K+F-ráfordítások összege így 420 milliárd forintot tett ki 2013-ban – írja a KSH. Ennek csaknem a felét, 197 milliárd forintot továbbra is a vállalkozások finanszírozták, a központi költségvetés a 2012-esnél kisebb, de még így is több mint egyharmados arányt képvisel. Külföldről mintegy 70 milliárd forint érkezett az országba kutatás-fejlesztési céllal, 24 százalékkal több, mint egy évvel korábban – derül ki a jelentésből.
A vállalkozási szektorban közel megnégyszereződtek a K+F-ráfordítások, addig az államháztartási szektorba tartozó kutatóhelyeken kevesebb mint 20, a felsőoktatási szektorban is mindössze 36 százalékkal emelkedtek – írja a KSH. A kutatóhelyek országon belüli területi elhelyezkedése Közép-Magyarország központú. Ebben a régióban működött tavaly a K+F-helyek több mint fele, ezek 85 százaléka Budapesten. A többi régió közül Dél-Alföld részesedése mintegy 13 százalékos, a többié pedig még 10 százaléknál is kevesebb.
A kutatóhelyek száma országosan 3159 volt 2013-ban, 2,2 százalékkal, 69-cel több, mint egy évvel korábban. Mintegy 58,2 ezren foglalkoztak tavaly K+F tevékenységgel, ami 3,1 százalékkal több, mint 2012-ben.
A K+F-beruházások nemzetgazdasági beruházásokból való részesedése tavaly elérte az 1,63 százalékot, ami több mint kétszerese a tíz évvel ezelőttinek.
A K+F-ráfordítások hazai össztermékhez (GDP) mért aránya is jelentős mértékben, 1,44 százalékra emelkedett, míg 2004-ben ez a mutató 1 százalék alatt volt – olvasható a statisztikai hivatal jelentésében.
A kutatóhelyek fő tudományágak szerinti megoszlásában a ráfordítás nagyságának sorrendje lényegében nem változott. A műszaki tudományok 34,5 százalékos részesedése a legmagasabb, a második legjelentősebb terület a természettudományoké, ahol a K+F-helyek negyede tevékenykedett. Az agrártudományok, a bölcsészettudományok és az orvostudományok mindegyike 10 százalék alatti részarányt képviselt, és mindháromnál jellemzően a felsőoktatási kutatóhelyek voltak többségben – írja a KSH.
A központi költségvetésből a vállalkozások részére 48,5 százalékkal több forrás jutott, mint 2012-ben, ez az arány a kutató-fejlesztő intézeteknél 15,6 százalék. A felsőoktatás számára ezzel szemben 15,6 százalékkal, 7,8 milliárd forinttal kevesebb forrás jutott, mint 2012-ben. Az egyetemek, főiskolák K+F-re fordítható eszközeik legjelentősebb forrásában következett be ez a nagyarányú csökkenés, amit nem ellensúlyozott a külföldről érkezett pénzeszközök mintegy kétszeres növekedése sem – írja a statisztikai hivatal.
