Ebben kiemelkedő a hazai kutatás-fejlesztés

Cséfalvay Zoltán hazánk egyetemi kiválóságát és a vállalati kutatás-fejlesztési ráfordítások magas szintjét hangsúlyozta.

Nagyrészt pozitívan értékeli jelentésében a magyarországi kutatás-fejlesztést a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kétévenkénti jelentésében, melyben az összes tagország teljesítményét górcső alá veszi. Magyarországgal kapcsolatban kiemeli az innovatív kis- és középvállalkozások, különösen a startupok számára kialakított kedvező támogatási környezetet, valamint a szakmai partnerek bevonásával létrejött BudapestHUB munkacsoportot. Megemlíti, hogy a 2014–2020-as időszakban jelentős forrás, 140 milliárd forint juthat a startup ökoszisztéma kiépítésére, és hangsúlyozza az ipar jelentős szerepét a hazai kutatás-fejlesztésben. Az Európai Unió JEREMIE programja – amely a mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató közös európai forrásokat jelenti – erősen pozitív hatással volt a magyar vállalkozói tevékenységre, valamint előrelépést hozott a kockázati tőke terén.

Megemlítik a 2014–2020-as uniós programozási időszakra vonatkozó jelentős kutatás-fejlesztési forrásokat. Erre azért is szükség van, mert a jelentés szerint a kutatási infrastruktúránk elavulttá vált az elmúlt években, ennek ellenére a hazai kutatók publikációk terén erősnek számítanak. A nagy nemzetközi együttműködések kapcsán megemlíti az épülő Szegedi Lézerközpontot, mint fontos részvételt az egyik nagy nemzetközi kutatási infrastruktúrában. Hiányosságként tüntetik fel ugyanakkor, hogy a felsőoktatás és az ipar kapcsolata – elismerve a duális képzés irányába tervezett lépéseket – még mindig nagyon gyenge, valamint hogy az államilag finanszírozott kutatóhelyek tudományos és kutatási eredményei csak nagyon nehezen jutnak el vállalati szektorig, és így nagyon alacsony szinten hasznosulnak a gazdaságban.

Cséfalvay Zoltán, hazánk OECD-hez delegált nagykövete szerint a jelentés elismeri az elmúlt 3-4 évben történt pozitív változásokat, és azt is, hogy az innováció terén a kis- és középvállalkozások, de különösen a startup vállalkozások kezdenek felzárkózni a multinacionális vállalatok mellé. Hangsúlyozta, hogy a visegrádi országok közül Magyarország kiemelkedik az egyetemi kiválóság és a vállalati kutatás-fejlesztési ráfordítások terén, ám ezt a két területet jobban közelíteni kell egymáshoz annak érdekében, hogy a kutatási eredmények ipar szintjén minél jobban hasznosulhassanak. Megemlítette, hogy hazánk szintén jól áll az innováció terjedése szempontból jelentős vonalas-internetfelhasználók számát illetően, ugyanakkor a startupok termékei számára lényeges mobilinternet-előfizetések számát tekintve már lemaradóban vagyunk a többi közép-európai országhoz képest.

A jelentés kitér arra is, hogy az OECD tagállamokban a válság hatására a teljes K+F-ráfordítások aránya a GDP-hez mérten jelentősen csökkent. Míg az állami K+F-ráfordítások GDP-hez mért aránya továbbra sem mutat növekedést, addig a vállalati szféra GDP-arányos K+F-ráfordításainak éves növekedési rátája ma már eléri a válság előtti szintet.