A devizahitelek forintosításával kapcsolatban ismertette: egy átlagos hiteles 1,5 millió forintot nyer vissza az elszámolás után, a bankok 1100 milliárd forintot fizetnek vissza. Arra a kérdésre, hogy miért piaci árfolyamon történt a forintosítás, a miniszter megjegyezte: egy átlagárfolyam van, ami valóban közel van a piacihoz, de egy picit azért kedvezőbb annál.
Hangsúlyozta: a kormány mozgásterét egyrészt az korlátozza, hogy a 650 ezer forinthiteles nem járhat rosszabbul, mint a devizahitelesek, másrészt a Kúria kimondta, hogy az árfolyamkockázatot az ügyfélnek kell viselnie. A törlesztőrészletek mellett egyötöddel csökkenhet a hitelek tőkerésze is. A nehéz helyzetbe került adósokat a kormány a moratórium fenntartásával és a Nemzeti Eszközkezelő megnövelt forrásaival segíti – mondta Varga Mihály.
A forintosított devizahitelek kamatát a jegybanki rendelet pontosítja, becsléseik szerint mivel a forinthitelek kamata jelentősen csökkent a gazdaságpolitika sikere miatt, nagyjából hasonló lehet a devizahitel kamatszintjéhez, így jobban jár a devizahiteles a forintosítással – tette hozzá. Rámutatott arra is, hogy a fair bankokról szóló törvény ezekre is vonatkozni fog. Hangsúlyozta: tisztességes banki hitelezésre van szükség, az ügyfélnek, a gazdaságnak egyaránt, véget kell vetni az „apró betűs rész korszakának”. Az ügyintézés járulékos költségeit a bankoknak kell viselniük – mondta.
