Az elképzelés szerint a következő évtől sávosan vetnék ki az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat. Ez azt jelenti, hogy a nagy nemzetközi cégek hazai leányvállalatainak a jövőben jóval magasabb, milliárdos nagyságrendű közterhet kellene fizetniük, mint a kisebb kereskedőknek. A közteher mértéke jelenleg egységesen az éves árbevétel 0,1 százaléka, amelyből a mikro- és kisvállalkozások kedvezményt kapnak, az őstermelők pedig mentesülnek alóla. A napi cikkek forgalmazásával foglalkozó kis- és nagykereskedők azonban 2015-től ennek a tízszeresét fizetnék ki, ha éves bevételük 50 és 100 milliárd forint közé esik. Efölött sávosan, azaz 50 milliárdonként egy százalékkal nőne a díj, így például a 300 milliárd forintot meghaladó forgalom után hat százalékra ugrana a fizetendő adó.
Az érintettek tiltakoznak a kormányzati elképzelés ellen. Érveik szerint a nagyobb láncok a bérköltségek és a fejlesztések területén is megszorításokat vezetnének be, amellett, hogy drágulnának a napi fogyasztási cikkek, illetve túlsúlyba kerülnének az importáruk a boltokban. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) rámutatott: a tervezett díjemelés az élelmiszerpiac egészére a 2011–2013 közötti kiskereskedelmi különadónál nagyobb terhet róna. Számításai szerint a 25-30 milliárd forintos többletteher veszélyeztetné például azokat a korábban az agrártárcával kötött megállapodásokat is, amelyek a magyar termékek piacra jutását segítik elő. Az OKSZ szerint előfordulhat ugyanis, hogy egyes kereskedelmi cégek az esetenként olcsóbban beszerezhető importáruk irányába fordulnak. Emellett az újabb teher nem lenne jó hatással a foglalkoztatásra sem, illetve a láncok a bérköltségeken kívül a logisztika vagy a minőségpolitika területén is visszafoghatják beruházásaikat.
– Előfordulhat, hogy csökken majd az ágazatban foglalkoztatottak száma, mivel növekvő költségek mellett nem képes annyi munkát adni a kereskedelem – mondta lapunknak Heiszler Gabriella, a Spar Magyarország Kft. cégvezetője. A több mint nyolcszáz magyar beszállítóval együttműködő vállalat vezetője szerint a díjemelés a hazai beszállítókra és az általuk foglalkoztatottakra is kedvezőtlen hatással lesz. Megjegyezte, az emelés következtében a kereslet az olcsóbb termékek felé is eltolódhat, amely a beszállítók nyereségét is csökkenti.
Jelezte: jövőre alapjaiban alakulhat át a kiskereskedelem, hiszen az élelmiszer-felügyeleti díj emelése mellett figyelembe kell venni más tervezett intézkedések hatását is, amelyekről a vasárnapi zárva tartás kivételével érdemi egyeztetés nem történt. Vélekedése szerint az üzletek nyitva tartásának korlátozása is tovább csökkentheti a munkahelyek számát vagy a béreket, emellett a szeszes italok népegészségügyi termékdíja és a környezetvédelmi termékdíj szélesítése fokozza a kedvezőtlen helyzetet.
