Sokkal több lakás épült, mint tavaly

A kisebb városokban és a községekben ugrott meg igazán a lakásépítések száma a KSH jelentése szerint.

2014 első három negyedévében az építtetői kör összetétele megváltozott az egy évvel korábbihoz képest: a természetes személyek által épített lakások aránya 57-ről 61 százalékra nőtt, a vállalkozások által építetteké pedig 40-ről 38 százalékra csökkent. Ugyanakkor Budapesten az összes lakás 67 százalékát építtették vállalkozók. A tárgyidőszakban mindössze 71 lakás épült önkormányzati megbízásból.

Az új lakások építési célok szerinti megoszlását jellemzi, hogy a saját használatra épült lakások aránya 53-ról 58 százalékra nőtt, az értékesítésre épült lakásoké pedig 42-ről 39 százalékra csökkent, bérbeadásra 3 százalék épült.

Kivitelezői csoportok szerint a jogi személyiségű gazdasági társaságok a használatba vett lakások 64, az egyéni vállalkozások pedig 29 százalékát építették, az előző év azonos időszakában 63, illetve 26 százalék volt ez az arány.

Az újonnan épült lakóépületek között az új családi házak aránya 58, a többszintes, többlakásos épületeké 38, a lakóparki lakásoké változatlanul 2 százalék volt.

Az első három negyedévben a használatba vett lakások átlagos alapterülete 102 négyzetméter volt, gyakorlatilag ugyanannyi, mint egy évvel korábban. A 100 négyzetméteresnél nagyobb lakások aránya 41 százalékot tesz ki, akárcsak az előző év azonos időszakában, és a 60 négyzetméter alatti lakások aránya is közel változatlan maradt.

A vizsgált időszakban 858 lakás szűnt meg, ebből 183 önkormányzati tulajdonú volt. 148 üdülőépületben 195 üdülőegységet építettek, és 211 üdülőépületben 296 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülőegységek száma 23, az engedélyezetteké 57 százalékkal nőtt az előző év első kilenc hónapjához képest. Az új üdülők átlagos alapterülete 91 négyzetméter, 3 négyzetméterrel nagyobb, mint az előző év ugyanezen időszakában.

A kiadott új építési engedélyek alapján 3826 lakóépület és 3889 nem lakóépület építését tervezik, ez rendre 13, illetve 2 százalékos növekedést jelent. A nem lakóépületek közül 16 százalékkal nőtt az ipari épületekre kiadott engedélyek száma, ugyanakkor a mezőgazdasági és a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyeké 24, illetve 17 százalékkal csökkent – írja a KSH.

A tavalyi 88 ezer eladott lakás után az idén 104 ezer lakás cserélhet gazdát Magyarországon, de a kívánatos, egyensúlyi állapotot 170-180 ezer lakás eladása jelentené, amely 3-4 éven belül érhető el – mondta Déry Attila, az Otthon Centrum (OC)  ingatlan franchise hálózat vezető elemzője kedden sajtótájékoztatón Budapesten.

A magyar lakáspiacon a csúcs 2003-ban volt, 270 ezer tranzakcióval, és a válság kezdetén, 2008-ban is még 154 ezer lakás cserélt gazdát. A vásárlások 20 százaléka történik hitelből, a többi készpénzes ügylet. A kamatok csökkenésével a hitelezés fellendülhet, de várhatóan az évi 60 ezer készpénzes vásárlás száma nem változik, hiszen a nagy forgalmú időszakban is ennyi volt. Kosztolánczy György, az Otthon Centrum Holding vezérigazgatója kifejtette: a készpénzes vásárlók megmaradtak a piacon a válság után is, a hitelből vásárlók tűntek el. Az alacsony kamat ezen a helyzeten javíthat.