Tasó László erről kedden beszélt Debrecenben, a városházán tartott sajtótájékoztatóján, megemlítve, hogy a célokra nettó 1605 milliárd forint áll rendelkezésre. A tervezett fejlesztések közül kiemelte a megyeszékhelyek autóúti megközelíthetőségét, a határokig nyúló autópálya-hálózatot, a Liszt Ferenc-repülőtér vasúti kapcsolatának megteremtését és a dunai vízi közlekedés fejlesztését. Hozzátette: a repülőtér bekapcsolása a vasúti hálózatba mintegy 50 milliárd forintba kerül. A tervezett közúti projektek során 600 kilométer új úthálózat épül az országban 1500 milliárd forint forrásból, ebből 1100 milliárdot az autópálya- és gyorsforgalmi útfejlesztésre fordítanak – jegyezte meg.
Az államtitkár a tervezett hajdú-bihari fejlesztések közül kiemelte Debrecen és Nagyvárad gyorsforgalmi úttal való összekötését, a 4-es főközlekedési út debreceni déli elkerülő szakaszának a megépítését és Magyarország legrosszabb állapotú másodrendű főútja, a 471-es út felújítását. A térségbeli vasúti pályafelújítás Cegléd és Püspökladány között befejeződik, s megkezdik a Püspökladány és Debrecen közötti szakasznak az óránkénti 160 kilométeres haladást lehetővé tevő felújítását is – fűzte hozzá.
Papp László, Debrecen polgármestere (Fidesz–KDNP) a város legfontosabb tervezett beruházásának az eddig intermodális központként emlegetett főpályaudvar megvalósítását nevezte. A vasúti, villamos-, trolibusz-, autóbusz- és személygépkocsi-közlekedést koordináló főpályaudvar közvetlen összeköttetésben lesz az ország jelenleg egyetlen vasúti kapcsolattal rendelkező repülőterével, s a 4-es út déli elkerülő szakaszának elkészültével együtt jelentős fejlődésnek indulhat a város déli, repülőtéri iparterülete – ismertette a részleteket. Hozzátette: a főpályaudvarnál a föld alatt vezetik el a 4-es főút nyomvonalát, és a Sámsoni úton is alagúttal szüntetik meg a közút-vasúti kereszteződést.
Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke (Fidesz–KDNP) szerint a megye déli térségében tervezett közlekedési infrastrukturális beruházások – az M35-ös, a 4-es, a 48-as út, a magyar–román határátkelők fejlesztése – alapvetően megváltoztatják az ott élők helyzetét. A közgyűlési elnök örömét fejezte ki, hogy a szaktárca most először az alulról jövő igények figyelembevételével dolgozta ki az uniós költségvetési ciklus fejlesztési terveit.
