Egyes gazdasági társaságok úgy igyekeznek megkerülni a helyi gazdák számára a földforgalmi törvényben biztosított előbérleti jogosultságokat, hogy irreálisan magas díjakat ajánlanak a birtokok tulajdonosainak. A helyiek szerint azonban ezek a pénzek csak papíron léteznek, a valóságban a bérlők nem a szerződésekben megjelölt összegeket fizetik ki. A Fertőd, Kapuvár, Szántód térségében kifüggesztett földbérleti szerződésekben például hektáronként 405 eurós (125 ezer forintos) bérleti díjak szerepelnek. Ezek az összegek a helyiek szerint nem gazdálkodhatók ki – hívta fel lapunk figyelmét Nagy István.
A Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kitért arra, hogy az irreális ajánlatokat tevő, osztrák háttérrel rendelkező társaság ráadásul mintegy hatezer hektáron gazdálkodik. Emiatt pedig a kétezer hektár feletti földek esetében a jövőben még a területalapú támogatásokra sem számíthat, ami még gyanúsabbá teszi az amúgy is furcsa bérleti díjat. Az államtitkár szerint emiatt az érintett gazdák úgy vélik, egy trükkről van szó, ami arra alkalmas, hogy megfossza őket az elő-haszonbérleti joguktól. Az ilyen esetekben – tette hozzá Nagy István – felvetődik, ezt az összeget az osztrákok valójában teljes egészében nem is fizetik ki a földtulajdonosoknak, esetleg más trükközésekkel csökkenti a bérlő társaság ezt a kiadását, hiszen máskülönben nem tudna eredményesen gazdálkodni.
Az államtitkár szerint ez az ügy is arra mutat rá, hogy át kell gondolni a földbérletekkel kapcsolatos pénzmozgások nyomon követhetőségének kérdését. A Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára arról számolt be lapunknak, hogy semmilyen formában sem ellenőrizhető, ki mennyit és kinek fizet ki bérleti díjként az országban.
– Felvetésemre a földművelésügyi tárcánál már vizsgálják azokat a jogi lehetőségeket, amelyekkel átláthatóvá lehetne tenni a bérleti díjakkal kapcsolatos pénzmozgásokat. Többek között szeretnénk elérni, hogy a jövőben a földbérleti díj összegét csak átutalással lehessen kifizetni, az erről szóló bizonylatot pedig meg kellene őrizni. A tartozásokat vagy más követeléseket pedig a díjba ne lehessen beleszámolni – jelentette ki Nagy István. Az államtitkár hozzátette: miután egyes földhasználók a bérleti díjakat nem vagy csak részben fizetik ki, s e követelés elismertetése csak nagyon hosszadalmas bírósági eljárással érhető el, e téren is változtatásokat kezdeményeznek. Olyan jogi megoldást keresnek, amelyek segítségével elérhető, hogy a díjtartozást a jövőben ne csak jogerős bírósági döntés birtokában lehessen behajtani. A tervek szerint a tartozás tényét az érvényes bérleti szerződés alapján a közjegyzők, vagy az agrárgazdasági kamara erre kijelölt szerve is megállapíthatná. Az államtitkár reményei szerint ezekkel az intézkedésekkel csökkenteni lehetne a földbérletek esetében tapasztalt visszaélések számát, s átláthatóbbá válhatnának a pénzmozgások is.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint hazánkban a szántóterületek 57 százalékát bérlők művelik. Az éves bérleti díjak az előző évi 17,7 százalékos növekedés után tavaly további 5,2 százalékkal emelkedtek. Így egy hektár szántó éves bérleti díja országos átlagban 40 600 forintra nőtt. Az előző évet alapul véve 12,3, illetve 4,4 százalékkal emelkedett a gyümölcsösök és a szőlőültetvények éves bérleti díja. Az előbbiért 46 500, az utóbbiért 61 800 forintot kellett fizetni hektáronként. A területi adatokat vizsgálva a régiók között kialakult sorrend tavaly sem változott a szántók bérleti díjának vonatkozásában. Továbbra is a Dél-Dunántúlon a legdrágább a bérlet: a díj átlagosan 49 000 forint volt hektáronként. Legolcsóbban, hektáronként 29 100 forintért Észak-Magyarországon lehetett földet bérelni.
