Glattfelder Béla a magyar külgazdaságról szóló rendezvényen elmondta: Magyarország évente nagyjából egymilliárd euró értékben importál energiát. Ezt a kiszolgáltatottságot úgy kell csökkenteni, hogy egyúttal növeljük az energiafelhasználás hatékonyságát. Az államtitkár kifejtette, hogy ennek egyik eszköze az ország „földgázfüggőségének” a csökkentése, amit úgy lehet elérni többek között, hogy növeljük a geotermikus és a biomasszából nyert energia részarányát.
Emellett csökkenteni kell a közlekedésben felhasznált üzemanyag mennyiségét, többek között ezt szolgálja a Jedlik Ányos-terv az elektromos közlekedés elterjesztéséért – mutatott rá. A kormány azt tervezi, hogy idővel olyan helyeken, ahol nagy az autóforgalom, például szupermarketeknél vagy parkolóházakban, kötelezővé teszi az elektromos járművek töltéséhez szükséges infrastruktúra kiépítését – mondta Glattfelder Béla. A kórházakat és más közintézményeket támogatni fogja a töltőállomások kiépítésében, és az állam maga is kiépít ilyen infrastruktúrát a nagy forgalmú utak, például az M1, M7, M3 autópályák mentén – tette hozzá.
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke felszólalásában rámutatott: a kelet-közép-európai régió országai, benne Magyarország, a világgazdasági válság kitörése után, két-három éve nagyjából „együtt mozognak”, számos gazdasági mutatójuk közeledett egymáshoz. Amiben Magyarország kiugrik, az államháztartás kiadási főösszege, amely a hazai össztermék (GDP) 50 százaléka, miközben Lengyelországban és Csehországban 42 százalék, Szlovákiában 39 százalék. Ez azt jelenti, hogy csökkenteni kell az újraelosztás mértékét – mondta.
Kovács Árpád az autóipari gyártóknak az exportban elfoglalt jelentős súlyára utalva megjegyezte, bizonyos monokulturális jegyek mutatkoznak a magyar gazdaság fejlesztésében. Ez érzékennyé teszi a magyar gazdaságot – mondta. Összegzésében kiemelte: a tartós gazdasági növekedéshez többek között növelni kell a hitelezési aktivitást és ösztönözni a magánberuházásokat. Emellett az üzleti bizalom erősítésére, a kiszámíthatóság növelésére van szükség ahhoz, hogy Magyarország előrébb kerüljön a különféle szervezetek – OECD, Világgazdasági Fórum, Nemzetközi Valutaalap – versenyképességi rangsoraiban – jegyezte meg.
Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke azt emelte ki: a magyar gazdaság számos mutatója látványosan javult 2010 óta, de továbbra is fontos feladat a rövid lejáratú külső adósság leépítése. Az évente megújítandó államadósság nagyjából 28 milliárd euró; a nettó külső adósság még mindig a GDP csaknem 40 százaléka, miközben Lengyelországban 25 százalék, Szlovákiában 12 százalék ez az arány – mondta az MNB alelnöke a Károli Gáspár Református Egyetem által szervezett konferencián.
