A magyar gazdaságot is megviseli előbb-utóbb az amerikai–magyar viszony megromlása – mondta lapunknak Novoszáth Péter közgazdász. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára szerint a két ország kapcsolatát nem a korrupciós vádak miatt kirobbant ügy kezdte beárnyékolni. A szakember jelezte: 2008–2009-ben több amerikai speciális célú vállalkozás kizárólag adóelkerülés céljából települt Magyarországra. Több ezer milliárd forintnak megfelelő összeget hoztak ide. Ezek általában három-négy fős cégek voltak, tevékenységet nem folytattak, ám hatalmas osztalékokat fizettek ki a tulajdonosoknak. Ez a lehetőség mára megszűnt, s nyilván ez is sértett bizonyos érdekeket.
Novoszáth Péter szerint a nagyobb amerikai cégek megjelenése sem járult hozzá feltétlenül hazánk hosszú távú gazdasági fejlődéséhez. Példaként a General Electricet említette, amely a Tungsramot vette meg. A közgazdász úgy látja, a társaság jól járt a kereskedelmi hálózat megszerzésével, de a gyártáshoz, a fejlesztéshez a kelleténél kevesebb innovációt adott hozzá.
– A magyar kormány új stratégia alapján szólíthatná meg az amerikai vállalatokat, olyan együttműködés elindítását kezdeményezhetné, amellyel mindkét fél jól jár. Jó terepet adhatna ehhez a megújuló energiaforrások hasznosítása. Ez segíthetné rendezni a két ország közötti kapcsolatot is, amelynek nyilván az sem tett jót, hogy „elzavartuk” a Nemzetközi Valutaalapot, bár ez utóbbi jó lépésnek bizonyult – magyarázta a szakértő.
A közgazdász felhívta a figyelmet arra is, hogy az Egyesült Államok a válság után ismét erősödik, míg Európa gyengül. Amerika ezt érzékelteti is, és igyekszik azt mutatni, hogy még mindig a világ első számú hatalma, erőteljesen próbálja érvényesíteni geopolitikai érdekeit. Ezzel együtt még mindig aktuális a valutaalap előrejelzése, miszerint hosszabb távon átrendeződés várható a nagyhatalmak között: 2060-ra előnybe kerülhetnek a most még feltörekvőnek nevezett országok. Az amerikaiak költségvetését már most is Kína finanszírozza, nem véletlen, hogy közvetlenül az Egyesült Államok sem lép fel keményen az ázsiai országgal szemben, legfeljebb Oroszországon keresztül próbálja gyengíteni.
– Az átrendeződésre Magyarországnak is figyelnie kell, mert rosszul járhatunk. Már az is sokatmondó, hogy mintegy 5,5 millió munkahely szűnt meg Európában az utóbbi években – emelte ki Novoszáth Péter. Szerinte tovább kell vinni azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyek csökkentik Magyarország nemzetközi kiszolgáltatottságát. Így folytatni kell az államadósság devizaarányának leépítését. A szakértő itt megjegyezte: jól mutatja hazánk függőségét, hogy a magyar devizakötvények nyolcvan százalékán három nagy befektető osztozik. Szerencsére olyan finanszírozókról van szó, amelyek közvetlen kapcsolatot ápolnak hazánkkal, és nem a hitelminősítők jelentéseiből és a külföldi sajtóból tájékozódnak. Egyébként amiatt, hogy hazánkat a három nagy hitelminősítő továbbra sem tartja befektetésre ajánlott országnak, több alapkezelő nem is üzletelhet magyar papírokkal. Ha kikerülnénk a bóvli kategóriából, nőne a mozgásterünk az adósságfinanszírozásban.
Az egyetemi tanár felvetette azt is, hogy érdemes lenne újra átgondolni az euró bevezetésének lehetőségét. Hosszú távon ezzel is csökkenthető lenne a sebezhetőségünk. A forint ugyanis jóval könnyebb célpont, mint az uniós pénz. Jól mutatja a rubel gyengülése is, milyen károkat okozhat, ha megtámadják egy ország valutáját, ráadásul Oroszország esetében most nem is pénzügyi spekulációs, hanem geopolitikai lépések következményeit láthatjuk – magyarázta a szakértő. Novoszáth Péter ugyanakkor emlékeztetett rá, az euró bevezetése több országban, például a szlovákoknál is jelentős nehézségeket okozott a társadalom szegényebb csoportjainak. Hasonló okok miatt nem ajánlotta a közös pénz bevezetését a Nemzetközi Valutaalap Romániának.
A közgazdász végezetül kitért arra, hogy érdemes erősíteni az együttműködést a térség államaival. Ez is segítheti Magyarországot. Hangsúlyozta: akár a korrupciós vádak ügyében is össze lehet fogni, hiszen szinte egyszerre érte hasonló támadás a cseheket, a szlovákokat és hazánkat. Megjegyezte, jelentős eltéréseket mutatnak a korrupciós jelentések. Amíg például a Transparency International rendre Európa keleti és déli felét marasztalja el nagyobb mértékben, addig a Podio jelentése egészen más képet mutat. A legutóbbi nemzetközi felmérés azokat a beruházásokat sorolja fel, amelyeket nem egy esetben százszorosan vagy ezerszeresen nagyobb költséggel valósítottak meg, mint ahogy az eredeti tervekben szerepelt. Ez alapján inkább Nyugat-Európa és Észak-Amerika áll rosszabbul. Az első hely a montreali olimpiai stadioné, amelyet a tervezett 149 millió dollár helyet 3,1 milliárdból építettek fel.
