Madách Imre nagy művét, Az ember tragédiáját sokáig előadhatatlannak tartották. Az ősbemutatón a mű több színét (például az űr- és a falanszter-jelenetet) a színházi technika korlátai miatt nem is tudták színpadra állítani. Ezeket csak későbbi előadásokban láthatta a közönség – bizonyítva, hogy a magyar dráma mindig képes újraértelmezni önmagát.

A magyar dráma napja egy élő ünnep
Madách Imre XIX. századi sorai, gondolati ma is ugyanolyan érvényes kérdéseket tesznek fel az emberi sorsról, a szabadságról, a hitről és a kétségeinkről, mint amikor először elhangzottak.
A magyar dráma napjához emlékezetes színházi események kötődnek, amelyek közül kiemelünk néhányat:
- 1984-ben Weöres Sándor A kétfejű fenevad című darabjáért elsőként kapta meg a Szép Ernő-díjat
- 1985-ben ezen a napon mutatták be az István, a király rockoperát a Nemzeti Színházban, ahol négy évad alatt több mint kétszáz alkalommal játszották
- 1990-ben a Magyar Televízió Székely János Caligula helytartója című drámáját közvetítette a szolnoki Szigligeti Színház előadásában. A bemutatót a történelmi-politikai korszakváltás kezdete tette emblematikussá
- 2002-ben a Bajor Gizi Színészmúzeum új állandó kiállítással fogadta látogatóit az átalakítás után. A tárlat rendkívül gazdag forrásanyaggal illusztrálva mutatta be a színházi előadás létrejöttének folyamatát az olvasópróbától a bemutatóig
- 2011-ben megjelent Az ember tragédiája – Egy előadás születése színről színre című könyv, amely által bepillanthattunk a Szegedi Szabadtéri Játékokon, Vidnyánszky Attila rendezésében bemutatott előadás létrejöttének legérdekesebb pillanataiba
- 2023-ban pedig a Madách Projekt részeként tizenegy ország színművészeti egyetemeinek több mint kétszáz hallgatója dolgozta fel Az ember tragédiája tizenöt színét az ötletgazda Vidnyánszky Attila rendezésében. A bemutatót szeptember 21-én levetítették az M5 kulturális csatornán
A magyar dráma napja tehát nem csupán egy irodalmi, színházi évforduló, hanem egy élő ünnep, amely azt üzeni, hogy legyünk büszkék a magyar drámairodalom értékeire, ugyanakkor a figyelmünket irányítsuk rá a jelen alkotóira is.
Idén a magyar dráma napján a közszolgálati csatornák a hazai és a határon túli magyar drámairodalom gazdag hagyományai előtt tisztelegnek.
Így ünnepli a magyar dráma napját a közmédia
Az M5 kulturális csatornán este egy igazi különlegesség várja a nézőket, 21.30-kor digitálisan felújított formában mutatkozik be Katona József Bánk bánjának 1974-es előadása, Vámos László rendezésében, Simándy József főszereplésével. A Duna Televízió 21.05-től Jankovics Marcell utolsó nagy alkotását, a Toldi című animációs mozifilmet tűzi műsorára, míg a Duna World reggel fél nyolctól a Magyar klasszikusok új köntösben sorozat két epizódjával idézi meg Madách Imre életét és munkásságát. A Kossuth Rádióban a tematikus adások gerince a Jókai 200 emlékévre épül, több rövid összeállítással is készülnek az írófejedelem színikritikáiból. A Bartók Rádióban Bozay Attila Az öt utolsó szín című operájából hallhatnak részleteket, amely Madách műve nyomán született, majd 16 órától exkluzív, másfél órás beszélgetést tűz műsorára a rádió Visky András drámaíróval és dramaturggal. A Dankó Rádióban pedig a Családunk nótái című műsorban Földházi-Tóth Zsuzsanna irodalomtanár mesél a magyar drámairodalom nagyjairól, Madách és Katona örökségéről, valamint a Bánk bánhoz kapcsolódó dalos hagyományokról.