Pedig nem kevés energiát fektettek bele: sorra utaztak magyar politikai vezetők lobbizni az ázsiai országokba, Kínába, Szaúd-Arábiába vagy éppen Kazahsztánba. Egyre-másra nyíltak meg a magyar kereskedőházak is, így lett kirendeltségünk többek közt Mongóliában, Vietnamban vagy Laoszban. Érdekes, hogy Laoszba ennek ellenére is csak 100 millió forint körüli árut exportáltunk tavaly, ami sokkal kevesebb, mint például a Vietnamba irányuló kivitel.
Kerekes György, a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. korábbi vezérigazgatója még tavaly is úgy nyilatkozott a Világgazdaságnak, hogy a kereskedőházak hálózatától 100 milliárd forint értékű exportbővülést várnak.
A legjelentősebb ázsiai export-célpontunk egyértelműen Kína volt az utóbbi években, és itt sikerült is növelni jelenlétünket. 2012-ben még 407 milliárd forint volt a kivitelünk ebbe az irányba, 2014-ben viszont már 494 milliárd. Vietnamba a keleti nyitás meghirdetéséig rendszerint évi 8-9 milliárd forint volt Magyarország kivitele, 2013-ban viszont megugrott a mutató, a tavalyi esztendőre pedig elérte a 19 milliárdot. Szembetűnő Törökország esete is: a tavalyi évi 489 milliárdos export messze túlszárnyalja a 2012-es szintet, amikor nagyjából 351 milliárd forintnyi volt a kivitelünk.
Hogy pontosan érzékeljük a keleti országok súlyát a külkereskedelmünkben, érdemes megjegyezni, hogy az óriásinak korántsem nevezhető – igaz, szomszédos – Szlovákiába tavaly 1281 milliárd forintnyi árut és szolgáltatást vittünk ki, és ez még semmi Németországhoz képest, ahová ugyanekkor 7168 milliárd forint exportunk ment.
A keleti nyitás politikáját 2011-ben hirdette meg a Fidesz–KDNP-kormány, alapvető célja az volt, hogy új célállomásokat találjon a magyar termékeknek, és hogy diverzifikálja a külkereskedelmet. Mint láttuk, mindebből eddig alig valósult meg valami, az Európai Unión kívüli exportunk aránya például nem változott érdemben. Márciusban ugyanezen elv mentén hirdették meg a déli nyitás stratégiáját. Azzal, hogy milyen lehetőségeink vannak a két célterületen, Afrikában és Latin-Amerikában , korábban az MNO-n is részletesen foglalkoztunk. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egyúttal megígérte, hogy egy éven belül négy új nagykövetség (Ecuador, Etiópia, Ghána, Angola) és hat kereskedőház (Etiópia, Angola, Chile, Ecuador, Peru, Kenya) nyílik.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!