Kemény dió lesz meghódítanunk Latin-Amerikát

Megvalósulhat Torgyán József évtizedes álma? Szakértővel beszélgettünk.

A Latin-Amerika-szakértő felhívta rá a figyelmet, hogy a rugalmas magyar kis- és középvállalkozásoknak, például könnyűipari cégeknek a többi ágazattal szemben talán könnyebb dolga lehet, akár helyi üzemek kialakításával. A térségben ugyanis nagy hagyománya van az importhelyettesítő gazdaságpolitikának, vagyis egyszerűen megfogalmazva: importálás helyett inkább otthon állítják elő a különféle termékeket. „Az igazi az lenne, ha a magyar technológiát, szaktudást kínálnák fel, hogy a helyben található nyersanyagokból, helyben állítsák elő a terméket” – véli Szilágyi Ágnes Judit.

A szakértő nagyon fontosnak tartja a már említett hosszú távú tervezés mellett azt is, hogy a magyar cégek gondos és alapos piackutatást végezzenek, mielőtt belevágnának a latin-amerikai kalandba. Szilágyi jelezte, hogy a térséget a spanyol-portugál gyarmati múlt után leginkább a brit, majd az észak-amerikai befektetések, gazdasági kapcsolatok határozták meg, de az utóbbi évtizedeket egyre inkább jellemzi a diverzifikáció, vagyis az a törekvés, hogy minél több térséggel legyen kereskedelmi kapcsolatuk, nyitottak, ez pedig számunkra is kedvező lehet.

Érdemes ugyanakkor azt is hangsúlyozni, hogy például Brazília, mielőtt megcsinálta a maga „afrikai nyitását”, alapos háttérkutatásokat végeztetett az egyetemein, hozzájuk rendelve egy-egy afrikai célországot. Szilágyi Ágnes Judit úgy véli, nekünk is hasonlóképpen kell hozzáállnunk Latin-Amerikához, gondosan megismerve a helyi kultúrát, adottságokat és elvárásokat. Magyarország számára nem tartja járható útnak azt, amit például a kínaiak csinálnak Afrikában. Ők gyakorlatilag hermetikusan elkülönülve csak a gazdaságra koncentrálnak. Hazánknak Latin-Amerikában meg kell ismertetnie magát, a magyar kultúrát. A hazai magaskultúra bemutatása, a tudáscsere, a kétirányú egyetemi ösztöndíjprogramok, valamint a turizmus élénkítése egyértelműen kedvező lehetőségeknek tűnnek.

A déli nyitás keretében Magyarország Ecuadorban nagykövetséget és kereskedőházat is készül nyitni, míg Chilében és Peruban csak utóbbit. Szilágyi Ágnes Judit az érintett országok közül Chilét emelte ki, mint a térség egyik legfejlettebb államát, Ecuadorban és Peruban azonban viszonylag kicsi a vásárlóréteg. Azt azonban jónak tartja, hogy míg eddig Magyarország főként az Atlanti-óceán partvidékén rendelkezett képviselettel, most már az Andok-térség országai felé is igyekszünk újra nyitni. Hozzátette ugyanakkor, hogy Brazíliában, a latin-amerikai térség húzóállamában van a legtöbb lehetőség, akár azt is célszerűnek tartaná, ha a föderális berendezkedésű dél-amerikai ország több tagállamában is nyitnánk kereskedelmi képviseletet.

Ismert, múlt csütörtökön Szijjártó Péter előterjesztésben javasolta Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy július elsejével induljon el a déli nyitás stratégiája, amelynek fókuszában Afrika és Latin-Amerika áll. A miniszter sikeresnek nevezte a keleti nyitást, ezért indulhat el a déli nyitás politikája. Egy éven belül négy új nagykövetség – Ecuador, Etiópia, Ghána, Angola – és hat kereskedőház – Etiópia, Angola, Chile, Ecuador, Peru, Kenya – nyílik. A hétfői rendkívüli nagyköveti értekezleten Orbán Viktor is szót ejtett az új irányvonalról, mint mondta, idén még Ázsia kap nagyobb szerepet, 2016-ban viszont már az afrikai és latin-amerikai térségnek tulajdonítanak nagyobb hangsúlyt hazánk külkapcsolataiban.