Az olcsó cukor réme fenyegeti az egészségügyet

Az uniós cukorpiac 2017-es felszabadítása áresést okozhat, ami csapás lesz az egészségügyre.

A cukor túlzott és egészségre káros fogyasztásának megfékezésére tett kísérleteket fenyegetheti a termelés megugrása miatti árcsökkenés – írta az Independent szerdán egy tanulmányra hivatkozva, mely az angol British Medical Journalban jelent meg kedden.

A hozzáadott cukor fogyasztásának csökkentése gyorsan, akár már kilenc nap alatt is javíthatja az elhízott gyerekek anyagcsere-eredményeit anélkül, hogy mérsékelnék a kalóriabevitelt vagy fogynának – derült ki egy új amerikai tanulmányból nemrég. Az egyik vezető szerző pedig kifejezetten hangsúlyozta: egyértelműen kimutatták, hogy a cukor károsítja az anyagcserét.
Korábban írtunk arról, hogy a túlzott cukorbevitel (elsősorban a fruktóz miatt) nagyobb kárt okoz a szívnek és jobban befolyásolja a vérnyomást, mint a só (ezzel kapcsolatban a WHO szerint az lenne a legjobb, ha a cukorbevitel naponta csak 25 gramm lenne), mint ahogy arról is, hogy félrevezető lehet a méz túlzott fogyasztása csupán azért, mert természetesebbnek és egészségesebbnek hisszük.

A tanulmány megemlíti az Európai Bizottság előrejelzését, ami a kvóta kivezetését követő tíz évre 15 százaléknyi termelésnövekedést jósol az ágazatban, cukor alatt pedig a monoszacharidokat, diszacharidokat, valamint a szacharózt és a magas fruktóztartalmú kukoricaszirupot értik. Ezzel kapcsolatban a szerzők állítják: az európai agrárpolitika, különösen a cukorliberalizáció, nincs tekintettel az egészséges táplálkozás szempontjaira, és már a 2006 és 2013 közötti reformok is az egészségügy helyett az iparnak kedveztek.

A 2017-es váltás következményeként azt jósolják, hogy számos, addig termelőnek nem számító ország is beindul, emiatt az árak esni fognak, és a piacot elárasztja az olcsó cukor, ami a feldolgozott élelmiszerek cukortartalmát is növelni fogja. Ugyanakkor nem minden termékcsaládban tartják valószínűnek az azonos hatást: a szerzők szerint ez inkább a legolcsóbb termékek körében terítődik, amiket az árérzékeny, szegényebb társadalmi réteg vesz, akiknél emiatt a cukorfogyasztás is nőni fog, szélesedő egészségügyi hátrányokat eredményezve.

Szerdán az MTI Berki Gyulát idézve azt írta, hogy szakértői előrejelzések szerint nem várható jelentős emelkedés a cukor árában 2017. október elseje, az uniós cukorkvóta kivezetése után, ami arra engedett következtetni, hogy a liberalizációt követően mégis van esély némi emelkedésre, noha az utóbbi években – ahogy a fent említett tanulmány is jelezte – a cukor ára folyamatosan csökkent.

A helyzet tisztázása érdekében megkerestük Berki Gyulát, a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetségének elnökét, aki azon kérdésünkre, hogy mitől emelkedne, kifejtette:

„Semmitől, az unióban és a világban van rá kereslet.”

Ennek alátámasztására elmondta: normál esetben az unió cukorkészlete egymillió tonna szokott lenni, ám 2014-ben a kampány kezdetekor ez már eleve több mint hárommillió tonna volt, és a jó termésnek hála, a kampány végére elérte a nyolcmillió tonnát – összehasonlításképpen: Magyarország éves fogyasztása 260–280 ezer tonna. Emellett még a nádcukor világtermelési mennyisége is emelkedett, ami szintén nyomja a piacot.

A világpiaci mutatókat figyelembe véve hozzátette: egyrészt felesleg van, másrészt az EU-n kívül alacsonyabbak az árak, amihez az utóbbi években az uniós díjszabás is közelített – igaz, 2017-ig még érvényben van a 26,29 eurós minimálár a 16 százalékos cukorrépára, mely a termelőket hivatott védeni. „Bízom benne, hogy az ár nem csökken majd.”

Mint mondta, félidőnél járnak a betakarítással, jelen pillanatban hektáronkénti 58 tonna körül terméssel, amit reményei szerint sikerül hatvan tonnára feltornászni a 16 százalékos cukorrépára vonatkoztatva.

A hírügynökség által megszólaltatott szakértők szerint az elmúlt 65 év egyik legerősebb El Ninója közeleg, amely teljesen átalakíthatja az időjárást 2015–16 fordulójára, és feje tetejére állíthat mindent a kolumbiai kávé árától kezdve a hideg vizekben élő halak sorsáig.

Ezzel ellentétben az Agrárgazdasági Kutató Intézet múlt héten publikált grafikonja szerint az utóbbi időszakban növekedés volt tapasztalható. Ahogy az intézet egyik munkatársa elmondta az MNO-nak: a cukorrépa árát alapvetően meghatározza a nádcukoré, mivel ebből nyerik a legtöbb cukrot, és a világtermelés 70–80 százalékát elviszi. Brazília és India élen jár a nádcukor előállításában, ám az évtized legdurvábbikának becézett El Nino miatt veszélybe került a termés, ami a tőzsdén, tehát az árakon is érezteti hatását.

Ehhez hozzájárul, hogy idén kevesebb cukorrépát termeltek a korábbi mennyiség helyett, és a cukoralapú cukor is kevesebb lesz – tehát 2016-ban szinte biztosra vehető az emelkedés, 2017 még kérdéses. Annál is inkább, mivel 2017. október elsejével megszűnik az uniós cukorkvóta, az eddigi szabályozott és korlátok közé szorított piac, ami a termelés mennyisége és az árak tekintetében is bizonytalanságot idéz elő.