Az olcsó cukor réme fenyegeti az egészségügyet

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Az uniós cukorpiac 2017-es felszabadítása áresést okozhat, ami csapás lesz az egészségügyre.

Bécsi Orsolya
2015. 10. 29. 11:04

Szerdán az MTI Berki Gyulát idézve azt írta, hogy szakértői előrejelzések szerint nem várható jelentős emelkedés a cukor árában 2017. október elseje, az uniós cukorkvóta kivezetése után, ami arra engedett következtetni, hogy a liberalizációt követően mégis van esély némi emelkedésre, noha az utóbbi években – ahogy a fent említett tanulmány is jelezte – a cukor ára folyamatosan csökkent.

A helyzet tisztázása érdekében megkerestük Berki Gyulát, a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetségének elnökét, aki azon kérdésünkre, hogy mitől emelkedne, kifejtette:

„Semmitől, az unióban és a világban van rá kereslet.”

Ennek alátámasztására elmondta: normál esetben az unió cukorkészlete egymillió tonna szokott lenni, ám 2014-ben a kampány kezdetekor ez már eleve több mint hárommillió tonna volt, és a jó termésnek hála, a kampány végére elérte a nyolcmillió tonnát – összehasonlításképpen: Magyarország éves fogyasztása 260–280 ezer tonna. Emellett még a nádcukor világtermelési mennyisége is emelkedett, ami szintén nyomja a piacot.

A világpiaci mutatókat figyelembe véve hozzátette: egyrészt felesleg van, másrészt az EU-n kívül alacsonyabbak az árak, amihez az utóbbi években az uniós díjszabás is közelített – igaz, 2017-ig még érvényben van a 26,29 eurós minimálár a 16 százalékos cukorrépára, mely a termelőket hivatott védeni. „Bízom benne, hogy az ár nem csökken majd.”

Mint mondta, félidőnél járnak a betakarítással, jelen pillanatban hektáronkénti 58 tonna körül terméssel, amit reményei szerint sikerül hatvan tonnára feltornászni a 16 százalékos cukorrépára vonatkoztatva.

A hírügynökség által megszólaltatott szakértők szerint az elmúlt 65 év egyik legerősebb El Ninója közeleg, amely teljesen átalakíthatja az időjárást 2015–16 fordulójára, és feje tetejére állíthat mindent a kolumbiai kávé árától kezdve a hideg vizekben élő halak sorsáig.

Ezzel ellentétben az Agrárgazdasági Kutató Intézet múlt héten publikált grafikonja szerint az utóbbi időszakban növekedés volt tapasztalható. Ahogy az intézet egyik munkatársa elmondta az MNO-nak: a cukorrépa árát alapvetően meghatározza a nádcukoré, mivel ebből nyerik a legtöbb cukrot, és a világtermelés 70–80 százalékát elviszi. Brazília és India élen jár a nádcukor előállításában, ám az évtized legdurvábbikának becézett El Nino miatt veszélybe került a termés, ami a tőzsdén, tehát az árakon is érezteti hatását.

Ehhez hozzájárul, hogy idén kevesebb cukorrépát termeltek a korábbi mennyiség helyett, és a cukoralapú cukor is kevesebb lesz – tehát 2016-ban szinte biztosra vehető az emelkedés, 2017 még kérdéses. Annál is inkább, mivel 2017. október elsejével megszűnik az uniós cukorkvóta, az eddigi szabályozott és korlátok közé szorított piac, ami a termelés mennyisége és az árak tekintetében is bizonytalanságot idéz elő.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.