Ismét adó- és áfacsökkentési intézkedéseket helyezett kilátásba a román kormány, nem törődve a nemzetközi trojka aggályaival. Victor Ponta miniszterelnök tegnap bejelentette, hogy a jövő héten sürgősségi kormányrendelettel módosítják az adótörvénykönyvet, és három lényeges intézkedést léptetnek érvénybe 2016. január 1-jén. A már elkezdett széles körű áfaenyhítésben 24-ről 9 százalékra csökkentik a lakossági és ipari fogyasztásra használt közüzemi víz áfáját, 16-ról 5 százalékra szállítják le az osztalékadót, ugyanakkor könnyítik a mikrovállalkozások adózási rendszerét, differenciált adózást vezetve be ezeknek a társaságoknak az esetében. Az intézkedések megközelítőleg 400 millió euróval terhelik meg a jövő évi költségvetést, ám a kormányfő szerint ennek ellenére az államháztartási hiány nem haladja meg a három százalékot.
Ponta – aki tegnap végrehajtotta kormánya idei második költségvetési kiigazítását – nem véletlenül tett említést a deficitről, ez képezi ugyanis Románia és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közötti nézeteltérések egyik sarkalatos pontját. A washingtoni székhelyű pénzintézet küldöttsége csütörtökön fejezte be egyhetes felülvizsgálati látogatását Bukarestben, ahonnan ugyanúgy megegyezés nélkül távozott, mint júliusban. Az államelnöki hivatallal, a kormánnyal és a parlamenti pártokkal folytatott tárgyalásai után az IMF arra a következtetésre jutott, hogy a román államháztartási hiány jövőre mintegy három százalék lesz, 2017-ben pedig ennél nagyobb, és várhatóan meghaladja az általa javasolt GDP-arányos 1,5 százalékot. A valutaalap továbbra is fenntartja álláspontját, miszerint Bukarest adópolitikája túlságosan megengedő, az ország pedig nem hajtotta végre a strukturális reformokat és az állami vállalatok szerkezeti átalakítását, amire korábban kötelezettséget vállalt. Andrea Schaechter, az IMF bukaresti delegációjának vezetője a közleménye szerint úgy véli, a román kormánynak nem kellett volna átfogó adócsökkentést végrehajtania az idei 3,4 százalékos várható gazdasági növekedés mellett, ugyanis szerinte az államháztartási hiány növekedésével az államadósság is emelkedni fog. Schaechter arra utalt, hogy Romániában idén júniusban bevezették a kilencszázalékos kedvezményes áfát az élelmiszerek esetében (a kenyér és a sütőipari termékek áfáját már 2013-ban ugyanilyen mértékben lefaragták), a szeptemberben elfogadott adótörvénykönyv értelmében pedig 2016 januárjától a jelenlegi 24 százalékos általános áfakulcs 20 százalékra csökken.
Bukarest korábban további intézkedések hatálybalépését 2017-re halasztotta, ezek egy részét azonban – köztük a víz áfájának lefaragását – most mégis előrehozta. Az IMF amiatt is rosszallását fejezte ki, hogy a romániai egészségügyben dolgozók októberben 25 százalékos fizetésemelést kaptak, a tanügyi alkalmazottak bére a nyári 10 százalékos növelésen túlmenően decembertől 15 százalékkal emelkedik, miközben az egységes bértörvény tervezete a teljes közszférában béremelést vetít előre jövőre. A valutaalap aggályait osztja Klaus Johannis román államfő is, aki szerint sérülékennyé válhat az ország makrogazdasági stabilitása, ha Románia nem folytatja együttműködését a nemzetközi hitelezőkkel.
Márpedig a jelek szerint a szociáldemokrata kormány számára nem életbevágó, hogy a szeptemberben lejárt, de a fennálló nézetkülönbségek miatt le nem zárt kétéves hitelmegállapodás után újabb elővigyázatossági szerződést kössön az IMF-fel. Victor Ponta csütörtöki Facebook-bejegyzésében szükségesnek és fenntarthatónak nevezte a béremelési és adócsökkentési intézkedéseket, szerinte ugyanis az ország csak így őrizheti meg gazdasági növekedésének jelenlegi ütemét. – Persze az IMF-nek tetszene, ha 1 százalékra szorítanánk az államháztartási hiányt, ezáltal azonban visszakerülnénk a súlyos megszorításokkal jellemzett 2010-es szintre – közölte a miniszterelnök. Eugen Teodorovici pénzügyminiszter tegnap úgy nyilatkozott: legközelebb márciusban tárgyalnak az IMF-fel egy újabb hitelmegállapodásról.
