Ellentétes lehet az uniós joggal, hogy Magyarországon betiltották a játékautomaták üzemeltetését a kaszinókon kívül – így határozott június 11-i ítéletében a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság – melyről az MNO is beszámolt –, amely ugyanakkor a magyar igazságszolgáltatáshoz utalja vissza annak eldöntését, hogy ez valóban így van-e.
2011-ben még 22 ezer nyerőgép üzemelt, ám számuk a játékadó ötszörösére emelésének hatására négyezer alá csökkent. A parlament utóbb arról is döntött, hogy nyerőautomatákat 2012 októberétől csak kaszinókban lehet felállítani. A játéktermeket be kellett zárni, és a szórakozóhelyeken is véget vetettek a szerencsejátéknak. A vállalkozók így lehúzhatták a rolót, és dobhatták ki a berendezéseket. Ez a szövetség szerint önmagában 16 milliárd forint veszteséget okozott, míg további tízmilliárddal számoltak azért, mert a gépek telepítéséhez is beruházásokra volt szükség.
A napilap a szövetség adataira támaszkodva írta, hogy 12 ezer helyen működött nyerőgép, és a kocsmák egy részét csak azok tartották életben. Játéklehetőség híján sok helyütt elmaradtak a vendégek, és a bezárt szórakozóhelyeket nem, vagy csak nyomott áron lehetett értékesíteni. Negyvenmilliárdos veszteséggel kalkulálnak amiatt, hogy a szerencsejáték-szervező cégeket fel kellett számolni.
Ez eddig nagyjából százmilliárd, és az ellehetetlenített vállalkozások elmaradt hasznáról még szó sem esett. A szerencsejáték-szövetség azt is megpróbálta kiszámítani, hogy mekkora veszteséget okozhatott a költségvetésnek, a beszállítóknak, illetve az utcára került ötezer alkalmazottnak a nyerőautomaták betiltása. Figyelembe vették a játékadó kiesését, az elmaradt fizetéseket és a cégek elmaradt bevételeit is, és mindez becslésük szerint évente további százmilliárdos nagyságrendű tétel.
