Legalább 15 kilométernek kell lennie a szintbeli kereszteződések között, amelyek kialakításában a forgalmi jellemzők, sajátosságok figyelembevételével a jelzőlámpás szabályozás az elsődleges. A szintbeli kereszteződések kialakítása során a terveket úgy kell kialakítani, hogy a gyorsút magasabb gyorsforgalmi kategóriára, így autóútra, autópályára való fejlesztésének a lehetősége biztosított legyen – derül ki a gyorsút bevezetéséről és alkalmazásának lehetőségeiről szóló, október 30-i keltezésű kormányhatározatból. Az Orbán Viktor miniszterelnök által szignált jogszabály szerint az új útkategóriával kapcsolatos teendőkért a nemzeti fejlesztési miniszter felel. Seszták Miklós feladata, hogy az érintett miniszterek bevonásával dolgozza ki a jogszabályi és műszaki tartalmat.
A határozat szól arról is, hogy a fejlesztési miniszter vezetésével meg kell vizsgálni a megyeszékhelyek, megyei jogú városok – azaz a Modern városok programban érintett települések –, valamint az országhatárok kétszer két forgalmi sávos gyorsforgalmi úttal való elérését célzó beruházások és a térségi jelentőségű útfejlesztések során, hogy mely esetekben alkalmazható az új úttípus. A dokumentum év végéig ad időt a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak arra, hogy a kiválasztott beruházások esetében módosítsa a jogszabályi és műszaki szabályozási környezetet, és a fejlesztés forrásait is megnevezze. Utóbbiak – emeli ki a Magyar Közlönyben közzétett szöveg – lehetnek központi költségvetési és az elszámolhatósági szempontok figyelembevételével európai uniós források. Szintén év végéig kell besorolni az új útkategóriába azokat a már meglévő útszakaszokat, amelyek megfelelnek a jogszabályban rögzített feltételeknek.
Ismeretes, a kormány augusztus végén dobta be az „M gyorsút” fogalmát, a határozatban azonban már nem szerepel a legmagasabb rendű besorolást jelző M jelölés. Az új kategória az autópályához képest szerényebb, a hagyományos autóútnál azonban gazdagabb műszaki tartalmú utakat takarna, amely kétszer két sávos, fizikai elválasztással felszerelt szintbeli kereszteződést is tartalmazhat, leállósáv pedig nincs. A legnagyobb megengedett sebesség óránként 110 kilométer lehet. Az elképzelések hátterében anyagi megfontolások és az uniós források hatékony felhasználása áll: a kormány korábbi számításai szerint míg egy kilométer autópálya 2,5–4 milliárd forintból épül, addig a gyorsút kilométere 1,5–2,5 milliárd közötti összegből jön ki.
A Magyar Autóklub az első hírekre reagálva közölte: a gyorsút elnevezést szerencsétlennek tartják, mert veszélyesen gyors tempóval való autózásra ösztönözhet az M gyorsút megjelölés. A szervezet ugyanakkor támogatja a kormány közúthálózat-fejlesztési célkitűzéseit, ezen belül a főutak szolgáltatási szintjének javítását, de veszélyesnek és szükségtelennek ítélik a „lefokozott autóutakon” bármilyen gyorsút jelölésének alkalmazását.
Egy, a HVG.hu által közölt előkészítő koncepció szintén számol a növekvő balesetveszéllyel. A dokumentum alapján a szintbeli kereszteződések ott jelentenének nagy veszélyt, ahol a gyorsút autópálya folytatásaként épülne meg. A forgalombiztonsági kockázatra való tekintettel nem javasolják gyorsút építését például a Csorna–Sopron– országhatár, a Bóly–országhatár vagy az M0-s és Abony közötti szakaszon sem.
