Hónapok óta hiába várnak a kártérítésre

A károsultak felháborítónak tartják, hogy kilenc hónapja alig tud valamilyen eredményt felmutatni a felszámolást végző szervezet.

Egy másik Buda-Cash-károsult arra mutatott rá, hogy a személyes megjelenés nélküli azonosítási lehetőségre már hónapokkal ezelőtt föl kellett volna hívni az érintett értékpapírszámla-tulajdonosok figyelmét, mert ez jelentősen gyorsíthatta volna a kártalanítási folyamatot. A károsult egyéb szakmai hibákat is felfedezni vélt a felszámoló munkájában. Az egyiket például a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) is felrótta a felszámolónak, s ennek eredményeként a hibát később korrigálták. A probléma lényege, hogy egyes – a felszámolás indításakor hiánytalanul meglévő, de azóta pénzre váltott – értékpapírok után járó összeget is arányosítva – mintha készpénzről lenne szó – akarta fölosztani a felszámoló. Erre pedig csak a felszámolás indításakor meglévő készpénzállomány tekintetében lett volna lehetőség az érvényben lévő szabályok szerint.

A február végén kitört botrányban hozzávetőlegesen majd 95 milliárd forintos kárt állapítottak meg, amelynek legnagyobb része – hozzávetőlegesen 62 milliárd forint – a brókercéghez közel álló DRB-bankcsoport számláiról hiányzott. Az innen eltűnt pénz jó részét az Országos Betétbiztosítási Alap kifizette a károsultaknak. A nyoma veszett értékpapírok után pedig a Befektetővédelmi alap (Beva) fizet majd, ha felszámolónak sikerül megállapítani, pontosan mely papírok léteznek és adhatók ki a tulajdonosoknak, s melyek tűntek el. A Beva egyébként eddig megközelítőleg 18 milliárd forintot különített el erre a célra. Kérdésünkre a szervezet azt közölte, október végéig 9400 kárigény érkezett hozzájuk, de a kártalanítás csak akkor kezdhető el, ha a felszámoló átadta nekik az ahhoz szükséges adatokat: azaz világossá válik, mennyi a kiadható ügyfélvagyon, és mekkora összegben kell kártalanítani a hiányzó értékpapírok után az ügyfeleket.

A Buda-Cash-vagyon felmérésének végeredményéről egyelőre tehát nem tudni semmi biztosat. Az azonban bizonyos, hogy a Világgazdaság híre szerint november 20. és december 7. között 13 egykori Buda-Cash-autóra licitálhatnak az érdeklődők. Ha a kikiáltási áron kelnek el a gépkocsik, akkor mintegy 35 millió forint bevétellel számolhat a felszámoló, ami csupán csepp a tengerben.

Hogy pontosan miként áll a Nemzeti Nyomozó Iroda által irányított vizsgálat az ügyben, ezt nem tudni: az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata nem válaszolt ezzel kapcsolatos megkeresésünkre. A Fővárosi Főügyészség azonban közölte a Magyar Nemzettel, hogy a felügyeletük alatt folyó nyomozás határidejét 2015. december 23-áig meghosszabbították. Jelenleg 11 gyanúsított ellen folyik eljárás, közülük négyen vannak előzetes letartóztatásban. Az idén március 18-án eljárás alá vont V. Péter vezérigazgató, Gy. János és T. Péter Árpád vezérigazgató-helyettesek 2015. december 11-ig biztosan nem kerülhetnek szabadlábra. A negyedik gyanúsított – aki a Nol.hu értesülése szerint P. Zoltán, a Buda-Cash alapítója – október 2-án került előzetes letartóztatásba. Ő jövő év február 2-ig biztosan a rendőrség vendégszeretetét élvezi.