Lassan háromnegyed éve, hogy a Magyar Nemzeti Bank felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház működési engedélyét, s ezzel nyilvánosságra került a csalássorozat. Ugyanakkor még mindig sokan vannak – október végéig 9400 kárigény érkezett a felszámolóhoz –, akik hiába várnak az őket ért kár megtérítésére. A Magyar Nemzetet megkereső egyik ügyfél számára érthetetlen, hogy a hangzatos ígéretek ellenére miért toporog egy helyben a kártalanítás. Az egykori ügyfél lapunknak elmondta, az ő esetében például azonosíthatók az értékpapírok, mégsem kap sem pénzt, sem egyéb kárpótlást, és még kezelni sem tudja portfólióját. Ez azért jelent gondot, mert a vesztesége napról napra növekszik. Akadnak ügyfelek, akiknek határidős ügyleteit a megadott idő előtt zárták, pedig erre nem lett volna szükség, s ezért extra kár érte őket. E veszteségért valószínűleg senkitől sem kapnak kárpótlást. Ez egyértelműen a szakmaiatlan ügyintézésre utal a károsult szerint.
A Quaestor-ügyben sikerült
Annál is inkább értetlenül áll az ügyintézés lassúsága és hibái előtt forrásunk, mert a Quaestor-kártalanításnál azonnal léptek az illetékesek. (Erre hivatkozva a brókerügyek más károsultjaival együtt az Alkotmánybíróságnál támadták meg a Quaestor-kártalanításról szóló jogszabályt, mondván, indokolatlan előnyöket adnak a károsultaknak a többi brókerügy ügyfeleivel szemben.) A Buda-Cash ügyében viszont a felszámolónak 9 hónap alatt sem sikerült tisztázni, pontosan kinek a nevén és milyen értékpapírok találhatók.
Szerettünk volna a legfrissebb fejleményekről is beszámolni, de a jegybank felügyeleti hatósága az ellenőrzése alatt működő és a felszámolást intéző Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft.-hez irányított. A szervezet azonban megkeresésünkre egyáltalán nem reagált. Legutóbbi, szeptember 18-i közleménye szerint a hiánytalanul meglévő pénzügyi eszközök kiadása során eddig 2600 ügyfélt értesítettek, s mintegy 4 ezer átutalást teljesítettek. Az ügyintézést nehezíti a közlemény szerint, hogy sokan értékpapírszámla-szerződés nélkül jelennek meg a felszámolónál, aki egyébként a személyes megjelenés nélküli azonosítás lehetőségére is felhívta a figyelmet.
Egy másik Buda-Cash-károsult arra mutatott rá, hogy a személyes megjelenés nélküli azonosítási lehetőségre már hónapokkal ezelőtt föl kellett volna hívni az érintett értékpapírszámla-tulajdonosok figyelmét, mert ez jelentősen gyorsíthatta volna a kártalanítási folyamatot. A károsult egyéb szakmai hibákat is felfedezni vélt a felszámoló munkájában. Az egyiket például a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) is felrótta a felszámolónak, s ennek eredményeként a hibát később korrigálták. A probléma lényege, hogy egyes – a felszámolás indításakor hiánytalanul meglévő, de azóta pénzre váltott – értékpapírok után járó összeget is arányosítva – mintha készpénzről lenne szó – akarta fölosztani a felszámoló. Erre pedig csak a felszámolás indításakor meglévő készpénzállomány tekintetében lett volna lehetőség az érvényben lévő szabályok szerint.
A február végén kitört botrányban hozzávetőlegesen majd 95 milliárd forintos kárt állapítottak meg, amelynek legnagyobb része – hozzávetőlegesen 62 milliárd forint – a brókercéghez közel álló DRB-bankcsoport számláiról hiányzott. Az innen eltűnt pénz jó részét az Országos Betétbiztosítási Alap kifizette a károsultaknak. A nyoma veszett értékpapírok után pedig a Befektetővédelmi alap (Beva) fizet majd, ha felszámolónak sikerül megállapítani, pontosan mely papírok léteznek és adhatók ki a tulajdonosoknak, s melyek tűntek el. A Beva egyébként eddig megközelítőleg 18 milliárd forintot különített el erre a célra. Kérdésünkre a szervezet azt közölte, október végéig 9400 kárigény érkezett hozzájuk, de a kártalanítás csak akkor kezdhető el, ha a felszámoló átadta nekik az ahhoz szükséges adatokat: azaz világossá válik, mennyi a kiadható ügyfélvagyon, és mekkora összegben kell kártalanítani a hiányzó értékpapírok után az ügyfeleket.
A Buda-Cash-vagyon felmérésének végeredményéről egyelőre tehát nem tudni semmi biztosat. Az azonban bizonyos, hogy a Világgazdaság híre szerint november 20. és december 7. között 13 egykori Buda-Cash-autóra licitálhatnak az érdeklődők. Ha a kikiáltási áron kelnek el a gépkocsik, akkor mintegy 35 millió forint bevétellel számolhat a felszámoló, ami csupán csepp a tengerben.
Hogy pontosan miként áll a Nemzeti Nyomozó Iroda által irányított vizsgálat az ügyben, ezt nem tudni: az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata nem válaszolt ezzel kapcsolatos megkeresésünkre. A Fővárosi Főügyészség azonban közölte a Magyar Nemzettel, hogy a felügyeletük alatt folyó nyomozás határidejét 2015. december 23-áig meghosszabbították. Jelenleg 11 gyanúsított ellen folyik eljárás, közülük négyen vannak előzetes letartóztatásban. Az idén március 18-án eljárás alá vont V. Péter vezérigazgató, Gy. János és T. Péter Árpád vezérigazgató-helyettesek 2015. december 11-ig biztosan nem kerülhetnek szabadlábra. A negyedik gyanúsított – aki a Nol.hu értesülése szerint P. Zoltán, a Buda-Cash alapítója – október 2-án került előzetes letartóztatásba. Ő jövő év február 2-ig biztosan a rendőrség vendégszeretetét élvezi.
