Idén zárul a 2007 és 2013 közötti programozási időszak pénzügyi elszámolása, több mint 600 milliárd forintnyi uniós támogatásról továbbra is egyeztet az Európai Bizottság és Magyarország – mondta a köztévének Banai Péter Benő. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára hozzátette: jelentős, a GDP arányában a két százalékot is meghaladó összegről van szó, amit a magyar államnak kell előfinanszírozni. Emlékeztetett rá, hogy év végéig minden olyan támogatást ki kell fizetni a kedvezményezett vállalatoknak, önkormányzatoknak, amelyek részben vagy egészben EU-s támogatásból valósulnak meg.
Banai kifejtette, hogy a brüsszeli testülettel fennálló, több programot érintő tárgyalások nem befolyásolják a magyar állam kifizetési kötelezettségét, ugyanakkor a kiadásokhoz kapcsolódó uniós támogatást az Európai Unió sok esetben nem utalja át. Emiatt jelentős államháztartási finanszírozási szükséglet jön létre, amely ideiglenesen emeli az államadósságot, hiszen hazai forrásokból és több állampapír-kibocsátásból kell a kiadásokat finanszírozni. Hangsúlyozta ugyanakkor, ez nem befolyásolja a GDP-arányos 2,4 százalékos hiánycélt, mert az uniós szabályok szerint az állam a jogosan várt, de még be nem érkezett támogatásokat is bevételként könyvelheti el. Az államtitkár elmondta: az egyeztetések döntő részben át fognak húzódni 2016-ra, de azzal kalkulálnak, hogy a viták előbb-utóbb lezárulnak, és legkésőbb jövőre a bizottság át fogja utalni a visszatartott támogatásokat.
Bár az NGM erről hivatalosan nem beszél, lapunk a tárcához közeli forrásokból úgy értesült, hogy lénygében most is az évek óta húzódó aszfaltügy áll a háttérben. A 2007–2013-as ciklusban éppen 600 milliárd forintnyi útépítést finanszírozott az unió. A nézeteltérés onnan ered, hogy a magyar hatóságok előírták, az építkezésekre 50 kilométeres sugarú körön belülről szállítsák az aszfaltot, de az EU szerint ez felvetette a versenykorlátozás gyanúját. Első körben 240 milliárd forintról sikerült igazolni, hogy a magyar kiírás valódi versenyt biztosít, a további 360 milliárdról viszont eltért a két fél álláspontja.
A folytatásban mégis a teljes állományt vette górcső alá Brüsszel. Eredetileg 150 milliárd forint körüli összegről szólt a várható bírság, a vizsgálatok elmélyülésével azonban ennek a többszörösére is nőhetett a büntetés. A pénzügyi korrekció mértéke minden ilyen esetben 2 és 100 százalék közé eshet, az EU első körben 25 százalékot helyezett kilátásba.
Bár a kormány nyomatékosította, hogy nem hajlandó fizetni, és az Európai Unió bíróságára megy az igazáért. Keresete beadásakor azzal a patthelyzettel szembesült Luxembourgban, hogy 18 hónapig is elhúzódhat az ügy, így viszont kifuthat az időből.
