A távirati iroda összefoglalója szerint a különböző nemzetközi energetikai szervezetek adatait összegző, 2001-ben létrehozott Joint Oil Data Initiative (JODI) azt közölte vasárnap a honlapján, hogy az októberi szaúdi olajkivitel napi 7,364 millió hordó volt, ami napi 253 ezer hordóval múlta felül a szeptemberi szintet. Eközben a szaúdi olajtermelés napi 10,276 millió hordóra bővült októberben az előző havi 10,226 millió hordóról.
A szaúdi olajtermelési és exportadatok azért fontosak, mert az ország az OPEC legnagyobb olajtermelője, az olajkartell pedig a világ olajtermelésének csaknem harmadát adja.
Az olaj ára a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) december 4-i féléves bécsi tanácskozása óta szinte minden egyes kereskedési napon csökkent. A tanácskozáson nem született megállapodás a szervezet termelési kvótájáról, így a korábbi, napi 30 millió hordós küszöbérték maradt érvényben.
Pénteken az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 36,88 dolláron zárt, két héttel korábban, az OPEC ülésének napján 43 dolláron fejezte be a napot.
Az OPEC tavaly nyár óta az olajár szabályozása helyett világpiaci részesedésének megvédését helyezte termelési politikája előterébe. A cél a magas költséggel termelő új források, például az amerikai palaolaj kiszorítása a világpiacról.
Ahogy azt Barta Judit, a GKI Energiakutató ügyvezető igazgatója az MNO-nak elmondta: az Egyesült Államok palaolaj-kitermelését vagy legalábbis az új lelőhelyek megnyitását sikerült is ellehetetleníteni az új taktikával, az azonban kétséges, hogy az OPEC-országok elegendők-e az orosz kapacitás jelentősebb részének – mintegy felének – helyettesítésére. Oroszország gazdasága nagyon nagy mértékben függ az energiahordozók eladásától, így az alacsony árszintek már eddig is rengeteg gondot okoztak Moszkvának. Számukra ugyanis a hordónkénti 50 dolláros ár alatt már nagyon keserves kitermelni, ez maximum a kitermelés költségeit biztosítja, profitra és fejlesztésekre ebből már nem jut.
