Jövőre már nőhet a lakossági hitelezés

A vállalati hitelezésnél már azt is eredmény lenne, ha az az idei szinten maradna.

Kiemelte: a bankadó-csökkentésről is folyamatosak az egyeztetések, kedden is tárgyaltak a nemzetgazdasági miniszterrel, hétfőn pedig a jegybank munkatársaival egyeztettek a bankszövetség képviselői. Patai Mihály egy kérdésre elismerte: hiába kötöttek egyezséget a bankok, a kormány és a jegybank a bankadóról, az Európai Bizottság a bankadóról múlt héten elfogadott javaslattal kapcsolatban is ellenvéleményt fogalmazott meg.

Patai Mihály szólt arról, hogy a lakossági hitelezés terén a devizahitelek elszámolása és a forintosítás a kétszintű bankrendszer fennállása óta példátlan szervezési, logisztikai és informatikai feladatot jelentett a hitelintézeteknek. A bankok 3 milliárd euró veszteséget szenvedtek el tavaly az elszámoláson, idén a technikai lebonyolítás állította példátlan feladat elé a bankokat. Rámutatott: az ügyfél-reklamációk számából arra lehet következtetni, hogy most jól sikerült megoldani a feladatot, kiemelve, hogy a lépéssel eltűnt az árfolyamkockázat a lakossági bankolásból.

Patai Mihály szerint a világ, benne Európa bankszektora új korszak előtt áll, a digitális bankolás időszaka jön, a magyar bankrendszer tagjai az elmúlt időszakban hatalmas informatikai fejlesztéseket hajtottak végre ennek érdekében. Mint mondta, az új, fair banki szabályozásnak leginkább a digitális bankolás eszközrendszerével lehet majd megfelelni.

Patai Mihály rámutatott: már több éve zsugorodik a vállalati hitelállomány, és helyesnek nevezte, hogy a kormány és az MNB ezt a trendet meg akarja fordítani. A magyar gazdaság ugyanakkor struktúraváltásban van, amikor nem lehet gyors változást elérni. A magyar történet nem egyedi, Európában közel két tucat országban tapasztalható, hogy a gazdasági növekedés ellenére a hitelállományok csökkennek.

Patai Mihály hozzátette: nem lehet majd újra évente 200 ezer új autót eladni és 50 ezer új lakást építeni – várhatóan beállunk az új lakások évi 8-10 ezres átlagára, ezt kell majd finanszírozni, ami kisebb hitelnövekedéssel jár együtt.

Kovács Levente, a bankszövetség főtitkára szerint az európai bankszektor az egyik legfájdalmasabb bizalmi válságot élte át.

A főtitkár emlékeztetett arra: a Nemzeti Eszközkezelő esetében is lassú volt az indulás, ez a magáncsőd esetében is érthető, időarányosan egyébként a magáncsőd jobban teljesít, mint az eszközkezelő, a magáncsőd intézménye esetében már 170 szerződést kötöttek.

Kovács Levente jelezte: a bankrendszer elszámolt, ezt követően jogos, hogy az ügyfelek is jogkövetőbbek legyenek. A bankszövetség mindent meg fog tenni azért, hogy a jelzálog biztosítéki keretrendszer újra működőképes legyen – emelte ki a főtitkár. Hozzátette: a nemfizető adósok állományának komolyan csökkennie kell a normális banküzemi működés érdekében.

Kiemelte: nem a téli kilakoltatási moratórium ellen ágálnak a bankok, sőt, annak kiterjesztését ők is kezdeményezték, de a jogos követelések év közbeni érvényesíthetőségét meg kell teremteni.