A hazai bankok a hitelezésen keresztül visszafogják a magyar gazdaság növekedését – erősítette meg korábban is hangoztatott véleményét a Magyar Nemzeti Bank. A Hitelezési folyamatok című kiadvány bemutató sajtótájékoztatóján elhangzott, ez nem csupán a vállalati beruházásokat korlátozza, de a lakossági fogyasztásra is negatívan hat. A jegybank által alkalmazott mutató, a pénzügyi kondíciós index (PKI) értéke az előző időszakhoz képest tovább romlott, amiből következik, hogy kedvezőbb hitelezési környezetben a GDP növekedése is magasabb lehetett volna.
Ezzel együtt bizakodásra ad okot, hogy a harmadik negyedévben élénkülni látszik a nagyvállalati hitelkiáramlás. Igaz, ez annak köszönhető, hogy a tavasszal újrakötött kölcsönszerződések eddig kihasználatlan részét októberben elkezdték lehívni a nagyvállalatok. Ennek 200 milliárd forintos értéke tornázta fel 1,8 százalékos pluszba a nagyvállalatok hitelfelvételét. A kis- és középvállalkozások hiteligénye viszont valóban tovább bővült: szeptember végén 3,5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ebben jelentős szerepe volt a növekedési hitelprogramnak (NHP): októberben e szerződések értéke kiugróan magas, 134 milliárd forintnyi volt. Mindent összevetve azonban még mindig messze a régiós átlag alatt marad a vállalati hitelállományok bővülése.
A piaci versenynek köszönhetően csökkentek a kamatfelárak, és ezzel párhuzamosan enyhültek a vállalati kölcsönfeltételek, de még mindig szigorúak. Ennek oka, hogy a válságot követően annyira visszafogták hitelezésüket, és annyira megszigorították a kritériumokat a bankok, hogy a mostani enyhítés dacára még mindig nem vonzóak a vállalkozások számára. Ami élénkülés mutatkozik, az elsősorban a hosszú lejáratú hiteleknél tapasztalható, és a várakozások szerint e terület további élénkülésére lehet számítani.
A háztartásoknak nyújtott új kölcsönök nagysága emelkedést mutat, ugyanakkor a hitelállomány továbbra is csökken, a régen felvett hitelek jelentős visszafizetési ütemének köszönhetően. Így összességében 67 milliárd forinttal, azaz 15 százalékkal csökkent a lakosság eladósodottsága. Ha nem vennénk figyelembe a bankok elszámoltatásának egyszeri hatását, akkor mindössze 4,5 százalékos lenne a csökkenés mértéke. A részletek azt mutatják: ugyan az összes kölcsönfajta iránti igény emelkedőben van, valójában azonban a lakáshitelek húzzák a piacot. Ezen a területen 25-30 százalékos bővülés figyelhető meg az egy évvel korábbi értékhez viszonyítva. Így az új hitelkihelyezés összességében 18 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. A bővülést a folyamatosan emelkedő kereslet húzta, és ezt a hatást erősítették az alacsony kamatok is. A várakozások azt mutatják, a fogyasztási kölcsönök dinamikus bővülésére is számítani lehet a jövő év első felében. A lakossági hitelek felvételét kifejezetten ösztönözte az alacsony kamatkörnyezet, ráadásul visszaestek a költségek és a banki felárak is.
