Megdöbbentő tények láttak napvilágot a fiatalkorú svédországi lányokról

A piaci részesedésért folyó harcok az egyik leggyakoribb kiváltó okai a halálba torkolló agressziónak, különösen a kikötővárosokban, ahol a kokain és a szintetikus stimulánsok áramlanak – mutatott rá Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet (DKI) stratégiai igazgatója. Mint hangsúlyozta, a legutóbbi svédországi statisztikákból az derült ki, hogy a bűnbandák egyre gyakrabban használnak fiatalkorú, és újabban fiatalkorú lány elkövetőket.

Immár több mint ezer új pszichoaktív szer áll megfigyelés alatt, amelyek közül mintegy 350 különböző drog fordult elő lefoglalásokban 2023-ban az Európai Unió Drogügynöksége (EUDA, korábban EMCDDA) idei jelentése szerint – számolt be Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet (DKI) stratégiai igazgatója. Mint hangsúlyozta, a leggyorsabban terjedő csoportokat a szintetikus stimulánsok (katinonszármazékok), a szintetikus kannabinoidok, valamint a szintetikus opioidok alkotják.

Illusztráció (Fotó: Europress/AFP)

Drogok és erőszak

Egyre több olyan tragédia, bűncselekmény kerül napvilágra, ahol előbb vagy utóbb kiderül, hogy a szörnyű tettet kábítószer, legtöbbször dizájner drog hatása alatt követték el. Ezért vált égető kérdéssé, hogy ezek az anyagok milyen szerepet játszanak az erőszakos bűncselekményekben, különösen a gyilkosságokban. 

A drogok és az erőszak három fő csatornán keresztül kerülhet kapcsolatba:

1. Pszichofarmakológiai csatorna – a szer közvetlen hatása alatt fokozódik az agresszió, csökken az önkontroll, nő az impulzivitás.
2. Gazdasági-kényszerítő csatorna – az anyag megszerzéséhez szükséges pénz érdekében az egyén erőszakos bűncselekményekhez (rablás, zsarolás) folyamodhat.
3. Szisztemikus csatorna – a drogpiac működéséből fakadó erőszak: leszámolások, adósságbehajtás, területi harcok.

Az angliai és walesi adatok szerint 2018 és 2023 között a gyilkosságok 52 százalékát tekintették valamilyen módon drogokhoz kapcsolódónak. 2022/23-ban ezen belül a szisztemikus esetek tették ki az összes ügy 15 százalékát, a pszichofarmakológiaiak 11 százalékot, a gazdasági kényszerítők négy százalékot. A fennmaradó részben a kapcsolat nem volt egyértelmű. 

Az Egyesült Államokból származó toxikológiai vizsgálatok szintén figyelemreméltók: a Washington D. C.-ben megvizsgált emberölési áldozatok csaknem 79 százalékának szervezetében mutattak ki valamilyen pszichoaktív szert, leggyakrabban cannabist, nem ritkán több szer kombinációját. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a toxikológiai jelenlét nem azonos az ok-okozati kapcsolattal: sok esetben a szerhasználat csak közvetett tényező.

A stimulánsok fokozzák az erőszakot

Az új pszichoaktív szerek heterogén csoportot alkotnak, hatásmechanizmusuk és kockázataik szerteágazók. Mégis vannak közös mintázatok, amelyek az erőszakos viselkedés szempontjából relevánsak. Klinikai és esettanulmányi bizonyítékok alapján a szintetikus katinonok agitációt, paranoiát, pszichózist és impulzív agressziót válthatnak ki. A halálesetek túlnyomó többségében azonban polydroghasználat vagy több kábítószer együttes fogyasztása áll fenn, ami nehezíti a közvetlen okozatiság igazolását. A szintetikus kannabinoidok sokkal erősebb hatásúak a THC-nél, így gyakran vezetnek akut pszichózishoz, dezorganizált viselkedéshez és agresszív kitörésekhez. 

A stimulánsok általában – ideértve a metamfetamint és a kokaint is – erős kapcsolatot mutatnak az erőszakos viselkedés fokozódásával. 

A stimulánshasználat önálló kockázati tényező az agresszív cselekményeknél. Az alkohol és kokain együttes használata pedig szignifikánsan növeli az impulzív erőszak valószínűségét.

A dizájner drogok piacát a gyorsan változó kínálat, a generikus tiltólisták kijátszása és a nagy volumenű behozatal jellemzi. Az anyagok rövid hatásidő és erős függőségi potenciál miatt különösen hajlamosítanak arra, hogy a fogyasztók pénzszerző bűncselekményeket kövessenek el, melyek során erőszak is előfordulhat. Ugyanakkor a gyilkosságok jelentős része nem az egyéni fogyasztás, hanem a drogpiaci erőszak eredménye.

Az EUDA és a nemzetközi jelentések kiemelik: a stimulánspiacokon – különösen a kikötővárosokban, ahol a kokain és a szintetikus stimulánsok áramlanak – fokozódik a szervezett bűnözéshez kötődő leszámolások és gyilkosságok száma. Ezekhez, mint például a legutóbbi svédországi statisztikákból kiderült, egyre gyakrabban használnak fiatalkorú, és újabban fiatalkorú lány elkövetőket

– ismertette a stratégiai igazgató.

Fel kell lépni a szervezett bűnözés ellen

Az adatok és elemzések alapján több fontos megállapítás tehető. A dizájnerdrogok valóban emelik az erőszak kockázatát, különösen a szintetikus stimulánsok és a szintetikus kannabinoidok pszichofarmakológiai hatásai révén. A gyilkosságok döntő részében mégis a drogpiac szisztemikus erőszak-mechanizmusai dominálnak. 

A piaci részesedésért, szállítmányokért és területekért folyó harcok sokkal gyakoribb kiváltói a halálos erőszaknak, mint az akut szerhatás alatt álló egyéni elkövetés. 

Ez azonban nem azt jelenti, hogy az utóbbi jelenség mellett el lehet menni. Egy kis faluban, ahol a szer hatása alatt megölnek egy 22 hónapos kisgyereket, ez olyan hosszú távú közösségi traumát okoz, hogy azt begyógyítani nagyon sok idő, míg a család fájdalmát soha nem lehet eltörölni. Az adott szert beszedni egy perc, a romboló hatása több tíz évre tehető közösségi szinten. A megelőzéshez ezért egyaránt szükséges az egyéni kezelési utak erősítése és a szervezett bűnözés elleni célzott fellépés – mutatott rá Téglásy Kristóf.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)