Kegyes volt tavaly az időjárás a magyarországi sörszezonhoz, a 41 kánikulai nap ugyanis a duplája a megszokottnak, s ebből az egész ágazat profitált. A Magyar Sörgyártók Szövetsége (MSSZ) által tegnap elsőként lapunkkal közölt mutatók szerint tavaly összesen 6,5 millió hektoliter sört értékesített a négy vezető hazai gyártó, a Borsodi Sörgyár Kft., a Dreher Sörgyárak Zrt., a Heineken Hungária Zrt. és a Pécsi Sörfőzde Zrt., valamint a most először adatokat szolgáltató Carlsberg Hungary Kft. A sörgyárak belföldi értékesítése meghaladta a 6,1 millió hektolitert, ami négyszázalékos növekedés 2014-hez képest. Úgy tűnik, egyre meghatározóbbak a minőségi szempontok, hiszen a szuper prémium 12, a prémium szegmens eladása pedig 10 százalékkal ugrott meg. Folytatódó trend maradt a gazdaságos árkategória erősödése, ezeknek a söröknek a forgalma nyolc százalékkal nőtt. A középkategóriás termékek és az ízesített sörök egyaránt három százalékkal estek vissza, az igazán nagy pofont viszont az alkoholmentes sörök kapták: 42 százalékkal csökkent az értékesítésük.
Ahogy az MSSZ igazgatója a Magyar Nemzetnek fogalmazott: a magyar sörpiac növekedése a központi költségvetésnek sem utolsó szempont. Schillinger Attila a kincstárnak üzenve rávilágított, a növekvő forgalom mellett megugrottak az iparág adó- és járulékbefizetései is. Mint mondta, a hazai söripari cégek az előző évinél 12 százalékkal több, 23 milliárd forintnyi általános forgalmi adót és négy százalékkal több, 40,2 milliárd forintnyi jövedéki adót fizettek be tavaly. Környezetvédelmi termékdíjból is csaknem egymilliárd forinttal több folyt be a központi költségvetésbe. A sörszövetség elemi érdeke, hogy ne romoljon a szabályozás és a piaci környezet, mert míg az elmúlt tíz évben a sör jövedékiadó-terhelése 70 százalékkal nőtt, addig az inflációtól szűrt ára 2000 óta nem változott. A legutóbbi, 2013-as jövedékiadó-emeléskor nem várt nehézségekkel kellett szembenézniük a gyártóknak, ez a számukra kedvezőtlen lépés ugyanis több évre visszavetette a piac forgalmát. Nem alaptalanul panaszkodnak a gyárak, nagy a nyomás: a fogyasztók rendkívül árérzékenyek, nagy az árverseny, miközben a piaci szereplők több tíz milliárd forinttal járulnak hozzá évente az államháztartáshoz. Ha manapság valaki vásárol fél liter dobozos világos sört mondjuk 200 forintért, abból 80 forint, vagyis az ár 40 százaléka jövedéki adó, termékdíj és áfa, így a maradék 60 százalék fedezi az előállítást, a csomagolást, a szállítást, a kereskedői árrést és a marketinget. A többség azonban nem tervez elbocsátásokat, hosszú távban gondolkodik, és hisz abban, hogy a következő évek őket igazolják majd.
A magyar söripar jelenleg mintegy 1700 főt foglalkoztat, közvetve pedig beszállítóin, kereskedelmi, vendéglátó és logisztikai partnerein keresztül további 25 ezer munkahelyet tart fenn. A jelek szerint nem volt hiábavaló az önkéntesen kiépített csomagolás-visszagyűjtő program, hiszen betétdíj ellenében a sörösüvegek több mint 90 százalékát váltották vissza a fogyasztók. A kereskedelmi egységekbe országosan kihelyezett 190 visszaváltó automatával pedig közel százmillió alumíniumdobozt hasznosítottak újra. S hogy miben bíznak idén a sörpiac legfőbb szereplői? Schillinger Attila szerint a magyar érdekeltségű nemzetközi sportesemények, mint a közelgő franciaországi labdarúgó-Európa-bajnokság vagy a riói olimpia, biztató kombinációt képeznek a várhatóan újabb meleg nyárral. Azt reméli, hogy valamit behozhatnak abból a versenyhátrányból, amelybe a hazai söripar az elmúlt évtizedben került. A szövetség addig is próbál népszerűsítő lépéseket tenni, ilyen például a sörpiac bővítésére, a sörkultúra elmélyítésére irányuló fogyasztói kampány. A nagy sörgyárakat képviselve a kisüzemi főzdékkel is összefognak, keresik a kapcsolódási pontokat a sör és a modern magyar gasztronómia között, továbbá feltérképezik a nők fogyasztási szokásait is.
