A Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, figyelembe kívánják venni a vendéglátó-ipari ágazat részéről felmerülő igényeket, ezért olyan döntést kívánnak hozni, amely a kafetéria részbeni készpénzesítése mellett egyéb piaci szempontokat is figyelembe vesz. Mint fogalmazott, a szerdai kormányülés fő témája volt a jövő évi béremelés: az egészségügyi, rendvédelmi, szociális dolgozók, a pedagógusok, az adóhatóság és a bíróságok dolgozóinak fizetésemelése 787 milliárdba fog kerülni.
A sajtótájékoztatón Lázár János elmondta, a kormány napirendjén van, hogyan tudnák élénkíteni a gazdaságot. Ennek kapcsán cáfolta ugyanakkor a Figyelő információját, amely szerint a kormányfő válságtanácskozást hívott össze az ügyben, látva az első negyedévi alacsony, 0,9 százalékos növekedési mutatókat.
A kancelláriaminiszter azt mondta, azért nem lehet válságtanácskozásról beszélni, mert válságról szó sincs, hiszen például nem csökken, hanem nő az alkalmazásban állók száma Magyarországon.
Ugyanakkor tájékoztatott arról, hogy a gazdaságélénkítési tervek napirenden vannak, ösztönözni kellene például a fogyasztást és az autóipar termelését.
Lapunk megkérdezett néhány szakértőt, mely területeket látják alkalmasnak a gazdasági növekedés elősegítésére. Bod Péter Ákos közgazdász ennek kapcsán a magánberuházások alacsony, 16 százalék alatti arányát emelte ki, s hogy nem nem tudni, az uniós pénzből megvalósított fejlesztések mennyire termelnek értéket, mennyire alapozzák meg a későbbi gazdasági növekedést. – A magánszektort elsősorban az izgatja, hogy két év múlva is lesz-e piaca, ettől függ a jövőbeni beruházási aktivitása is. Számukra tehát az fontos, hogy látnak-e kiszámítható pályát maguk előtt, hosszabb távon is. Ám a kormány az utóbbi években oly sok adóintézkedést, tervet jelentett be, amelyek egy-egy iparág kilátásait is teljesen megváltoztatták, hogy a magánszektor inkább kivár. Ez a magatartás azért aggasztó, mert idővel ezek a fejlesztések végleg elmaradhatnak. Ezért alapvetően nem gyorsító csomagra vagy újabb adóváltozásokra, hanem nyugodtabb, kiszámíthatóbb gazdaságpolitikára lenne szükség – hangsúlyozta a közgazdász.
Pogátsa Zoltán közgazdász önámításnak tartja, ha azt hisszük, hogy az uniós támogatások nélkül is képesek lennénk tartósan évi 2-3 százalékos gazdasági növekedésre. Igaz, hogy az idén az év második felétől, a jövő év elejétől újra jelentős összegben tolják meg a hazai gazdaságot az uniós források, de egyszer ennek is vége lesz – hangsúlyozta a Nyugat-magyarországi Egyetem docense. Ezért tartja fontosnak, hogy inkább a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítására álljon át a magyar gazdaság, amihez elengedhetetlen a humántőkébe való befektetés, az oktatás és a képzés fejlesztése.
A kormányinfó gazdasági vonatkozású kérdései között szerepelt a letelepedési kötvényt kibocsátó társaságok ellenőrzésének elmaradása, valamint az, hogy a kormány felülvizsgálja-e a papírok értékesítésének módját. Lázár elmondta, hogy a letelepedési kötvény kibocsátása hasonlóképp zajlik, mint más uniós tagországokban, tehát a nemzetközi előírásoknak megfelel a rendszer.
Lázár János újságírói kérdésre szólt arról is, hogy zajlik az uniós egyeztetése annak a jogszabálynak, amely egységesíteni hivatott a dohányáruk csomagolását. A korábbi tervek szerint már május 20-án életbe kellett volna lépnie az előírásnak, a csúszást az okozza, hogy a közösség egységesen kíván fellépni a témában. Az előzmények között említette a Nagy-Britannia és a Philip Morris közötti pert, amelyet végül a szigetország nyert meg.
