Míg 2013-ban, a tilalom bevezetése előtti utolsó teljes évben az Oroszország felé irányuló közvetlen magyar export mértéke megközelítette a 750 milliárd forintot, addig ugyanez a szám 2015-ben már csak 477 milliárd volt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. Ismeretes: az unió 2014 márciusa óta – a Krím jogellenes annektálására és Ukrajna szándékos destabilizációjára válaszul – több lépésben korlátozó intézkedéseket vezetett be Oroszországgal szemben, Moszkva pedig az európai uniós szankciókra reagálva 2014-ben importtilalmat vezetett be az uniós országokból származó gyümölcsre, zöldségre, hús- és haltermékekre.
A csörte lesújtó eredményeket hozott a magyar export számára. A már említett, csaknem 300 milliárdos kiesés javát a hagyományosan húzóágazatnak számító gépek és villamossági eszközök, valamint a vegyipari termékek kivitelének megroppanása adja. Vegyipari termékeket 2013-ban még több mint 223 milliárd értékben adtak el magyar vállalatok Oroszországba, ez a szám azonban 2015-ben már csak a 155,4 milliárdot érte el. Gépek és villamossági eszközök terén ennél is drasztikusabb a visszaesés: két év alatt az export ebben az ágazatban 271,9 milliárdról 137,6 milliárdra zuhant.
A kereskedelem korlátozása alaposan meglátszik hazánk Oroszországba irányuló élelmiszer-ipari exportteljesítményén is. A KSH adatai alapján úgy tűnik, hogy ezen a területen az állati eredetű termékek exportját sújtja leginkább az embargó. 2013 és 2015 között csaknem a harmadára esett a kivitel, 31 milliárdról 12 milliárd forintra. Az élő állatok kivitele 6,7 milliárdról 4 milliárd alá esett, de az igazán brutális visszaesés a feldolgozott húsárú területén következett be: az embargó előtti utolsó teljes évben regisztrált 24,2 milliárdról 520 millióra forintra csökkent. A visszaesés érintette az olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök piacát, 2013-ban 6,1 milliárd forint értékben exportáltuk őket, két évvel később már csak 4,7 milliárdos bevételt tudtunk elkönyvelni.
A tejtermékek, tojás és méz kivitele ugyan összességében 2,8 milliárdról 4,7 milliárdra emelkedett, ez azonban csekély összeg ahhoz, hogy kárpótoljon a más területen történt visszaesésért. Gabonafélékből is többet tudtak magyar cégek eladni az orosz piacra, 8,1 milliárdról két év alatt 13,7-re emelkedett az ezekért kapott összeg. Megemlíthető még a kávé, a tea és a fűszerek területén elért emelkedés is, ez azonban sokkal kisebb nagyságrendű bevételt jelent, ebben az ágazatban az export 4,6 millióról nőtt 11,7 millióra.
Az orosz piac bezárkózásának ráadásul nemcsak a közvetlen, hanem a közvetett hatásai is súlyosak. Legutóbb éppen Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke beszélt arról, hogy az orosz embargó eredményének tudható be a sertés- és a tejpiacon kialakult súlyos helyzet. Nagyon sok mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék ragad ugyanis az unió országaiban, amelyek korábban az orosz piacon találtak gazdára – értékelte a kialakult helyzetet Győrffy Balázs. Ez a termékmennyiség dömpingáron keres vevőt az unióban. Így a sertés felvásárlási árai 260-310 forint között mozognak, míg a tej felvásárlási ára literenként 70 forint alá esett, de volt már, amikor egy liter tejért alig 50 forintot kínáltak. Az orosz embargó kapcsán a NAK elnöke úgy fogalmazott: „ezzel lábon lőttük magunkat”.
A Brüsszel és Moszkva közti csörte ráadásul pont rosszkor jött a magyar gazdaság számára, a 2010-ben hatalomra került Orbán-kormány ugyanis nem sokkal korábban hirdette meg a keleti nyitás politikáját. Csakhogy a kereskedelmi korlátozások miatt szinte egyből ki is esett az egyik fő célpont, Oroszország.
Noha a számok kifejezetten ijesztő képet festenek, fontos megemlíteni, hogy az importtilalom 2014-es bevezetése előtt a magyar agrárexport mindössze 3 százaléka irányult Oroszországba. Bár a helyzet nem szerencsés, a teljes magyar export értéke 2015-ben túllépte a 28 037 milliárd forintot, a 300 milliárdos kiesést ennek fényében kell értékelni.
A korlátozások miatt természetesen főleg azok a magyar vállalkozások kerültek bajba, amelyek kizárólag vagy túlnyomó részt Oroszországba exportáltak – erről korábban Ducsai-Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. vezérigazgatója nyilatkozott az MNO-nak. Szerinte a legfontosabb kiviteli termékké minden ágazatban a technológia-transzfer, vagyis általunk birtokolt technológiák eladása válhat. Mint elmondta, Oroszország jelenleg az élelmiszerimport helyettesítésére áll át, így technológia szempontjából a tej-, hús-, zöldség- és gyümölcsfeldolgozáshoz kapcsolódó megoldások kerülhetnek előtérbe, de mutatkoznak lehetőségek a gépipar területén is.
