Az ország gazdasági vezetésének politikai érdeke, hogy ne erősödjön a forint, vagyis hogy ne értékeljék föl a hitelminősítők hazánkat – nyilatkozta lapunknak Róna Péter közgazdász. A szakember magyarázata szerint az elmúlt évek növekedése és a külkereskedelmi mérleg jelentős javulása egyértelműen a forint eddigi gyöngítésének köszönhető. Ezek a folyamatok ugyanis segítették az exportot, megdrágították az importot, s ezzel lélegzethez juttatták a hazai gazdaságot. Hozzátette, a jegybank, illetve a gazdaságpolitika számára ez több szempontból is gondot jelent. Egyrészt egy felminősítést követően jó eséllyel erősödni fog a forint, így a jegybank pozitív eredménye veszteségbe csap át. Vagyis kiderül, hogy mégsem olyan zseniális az MNB vezetése, hiszen a forint erősödésének hatására eltűnik a nyereség. Másrészt az erős forintnak köszönhetően az export versenyképessége csökken, az import pedig olcsóbb lesz, azaz csökkenhet a külkereskedelmi többlet. Kérdésünkre Róna elmondta, nem tudni, milyen mértékben építették már be a piacok a felminősítést, az azonban bizonyos, hogy az erősítheti a forintot. Szerinte nem a magyar gazdaság érdekeit szolgálja, hogy a gazdaságpolitika nem érdekelt az erős forintban, mindez sokkal inkább a Magyar Nemzeti Bank presztízsének megtartásáért történik.
Hasonló gondolatokat fogalmazott meg korábban Peter Attard Montalto, a Nomura londoni elemzője, illetve hosszú cikkben elemezte a Portfólió.hu, milyen gazdaságpolitikai lépések mutatnak arra, hogy nem is olyan fontos a fölminősítés – erre az egyik nagy hitelminősítő szervezetnél, a Fitch Ratingsnél már jövő hét pénteken sor kerülhet – a gazdaságpolitikai vezetésnek. Az elemzés szerint a felminősítésre erősödhetne a forint, ami egyrészt szembemenne a jegybank egyik deklarált céljával, hogy nyereséget tudjon kimutatni, másrészt nehéz helyzetbe juttatná az exportőr cégeket.
Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem professzora nem ért egyet ezzel a fejtegetéssel, szerinte ugyanis nem érthető, miért lenne jó, ha a magyar állampapírok besorolása a románoké alatt lenne, azaz maradnánk a bóvliban. Elismerte, a hitelminősítők besorolásának gyakorlati jelentősége jóval kisebb, mint tíz évvel ezelőtt, hiszen az ma már inkább csak a kisbefektetőket orientálja, mégis vannak olyan intézményi befektetők, amelyek figyelik a hitelminősítőket, és a felminősítés után jelenhetnek meg az országban. Vagyis értelmetlen lenne, ha bárki is a felminősítés ellen tevékenykedne, hiszen a befektetők számának növekedésével nemcsak az államnak, hanem a magyar vállalatoknak a forrásköltsége is csökkenhet: már kevésbé kockázatos Magyarországra hozni a tőkét. – Remélem, csak egy naiv feltételezés, hogy a jegybank vezetése azért ne lenne érdekelt a felminősítésben, mert a várhatóan erősödő forint miatt csökkenne vagy negatívba fordulna a nyeresége – emelte ki a professzor. – Ez ugyanis feltételezné, hogy a magánérdeket az országé fölébe helyezik. A fölröppent feltételezések zavarra utalnak, amely azért alakult ki, mert a jegybank vezetése a nemzeti bank eredménypozícióját elérendő célnak nevezte meg. Az, hogy a nemzeti bank nyereséges vagy veszteséges-e a devizatartalékon, csak technikai ügy ahhoz képest, hogy milyen a közgazdaságilag indokolt árfolyam.
Zsiday Viktor közgazdász szintén erőltetettnek tartja, hogy a kormány fiskális lazításából, illetve a jegybanknak a kamatpálya kiszámíthatatlanságát célzó kijelentéséből bárki azt a következtetést vonja le, hogy nem érdeke a jegybanknak és a kormánynak a felminősítés. Csaba László, a Közép-európai Egyetem professzora szerint ha kikerülünk a bóvliból, azzal az állampapírok kockázati szintje csökken, de nincs különösebb hatása az árfolyamra. – Az elmúlt hét-nyolc év tapasztalatai azt mutatják, hogy nem érvényesülnek a tankönyvi példák, hiszen a fizetési mérleg többlete erősebb forintot kellene eredményezzen, mégsem következett be. Szerintem a kormány számára presztízskérdés a felminősítés, ezért nincs értelme egy felminősítést elodázó politikának – fejtegette a professzor.
Gyenge forint ide vagy oda, az idei év első negyedében mért növekedési adat nem azt mutatja, hogy az árfolyamnyereség segítségével felpörgetett export nagyot lendítene a gazdaságon. Az első negyedévben ugyanis csak 0,9 százalékkal bővült a magyar GDP az előző év azonos időszakához képest, ami Görögországot leszámítva a legrosszabb mutató az Európai Unióban. Sőt a tavalyi év utolsó negyedéhez mérve már csökkenés tapasztalható. A rossz makroadat hírére azonnal gyengülni kezdett a forint, és egy euróért átmenetileg 316 forintnál is többet kértek tegnap délután a bankközi devizapiacon.
