Kifulladni látszik a magyar gazdaság

A tavalyi utolsó negyedévhez képest csökkent a GDP.

Zsiday Viktor közgazdász szintén erőltetettnek tartja, hogy a kormány fiskális lazításából, illetve a jegybanknak a kamatpálya kiszámíthatatlanságát célzó kijelentéséből bárki azt a következtetést vonja le, hogy nem érdeke a jegybanknak és a kormánynak a felminősítés. Csaba László, a Közép-európai Egyetem professzora szerint ha kikerülünk a bóvliból, azzal az állampapírok kockázati szintje csökken, de nincs különösebb hatása az árfolyamra. – Az elmúlt hét-nyolc év tapasztalatai azt mutatják, hogy nem érvényesülnek a tankönyvi példák, hiszen a fizetési mérleg többlete erősebb forintot kellene eredményezzen, mégsem következett be. Szerintem a kormány számára presztízskérdés a felminősítés, ezért nincs értelme egy felminősítést elodázó politikának – fejtegette a professzor.

Gyenge forint ide vagy oda, az idei év első negyedében mért növekedési adat nem azt mutatja, hogy az árfolyamnyereség segítségével felpörgetett export nagyot lendítene a gazdaságon. Az első negyedévben ugyanis csak 0,9 százalékkal bővült a magyar GDP az előző év azonos időszakához képest, ami Görögországot leszámítva a legrosszabb mutató az Európai Unióban. Sőt a tavalyi év utolsó negyedéhez mérve már csökkenés tapasztalható. A rossz makroadat hírére azonnal gyengülni kezdett a forint, és egy euróért átmenetileg 316 forintnál is többet kértek tegnap délután a bankközi devizapiacon.