A pályázati eljárást is bírálta a Kehi.
A bérbe adott 428 birtoktest közül 98 esetében a gazdálkodási terv értékelése befolyásolta volna ugyan a végeredményt, de a HNPI sem a pályázati kiírásokban, sem belső utasításban nem rögzítette, hogy a gazdálkodási tervek értékelése milyen szempontok alapján történjék. Továbbá a pályázók nyilatkozatának valóságtartalma nem volt ellenőrizhető. Például az, hogy a pályázó bevételének több mint fele valóban mezőgazdasági tevékenységből származott-e a pályázat beadását megelőző évben, mint ahogyan ezt előírták.
A Kehi megállapította, hogy bár a meghirdetett földterületek jellemzően legelők voltak, a pályázatok értékelése során nemcsak a legelő állatokból álló állományt (szarvasmarha, juh, kecske), hanem a sertéseket és a baromfiállományt is figyelembe vették. Sőt, tizenöt pályázó állatállománya csak sertésekből, illetve baromfiból állt, s közülük ketten nyertek is. Az egyik földterületet például egy ötven kacsával rendelkező pályázó nyerte el, ahogy erről korábban már be is számoltunk. Mások bérelt állatokkal pályáztak, és a bérleti szerződésben még azt is rögzítették, hogy a bérletet a HNPI által meghirdetett pályázaton való részvétel érdekében kötötték. Az is előfordult, hogy a pályázó a saját tulajdonában lévő állatokat egy másik pályázónak bérbe adta, így ugyanazok az állatok két vagy több beadványban is szerepeltek.
Arra a kérdésre, hogy a szaktárca milyen intézkedéseket tett a Kehi jelentésében megfogalmazott javaslatok megvalósulásáért, a Földművelésügyi Minisztérium lapzártánkig nem válaszolt.
