Nyomoznak a földbotrányban

Szinte minden szabályt áthágtak a hortobágyi legelők bérbeadásakor, a minisztérium hallgat.

Több mint százötven pályázatot minősített érvénytelennek a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) azokból a termőföld-haszonbérleti pályázatokból, amelyeket a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) kötött még 2013-ban – derül ki a Kehi „A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság termőföldek haszonbérbe adására irányuló tevékenységének ellenőrzéséről” című, 2014 augusztusában készült vizsgálati jelentéséből. Az ellenőrzés alapján a Kehi ajánlásokat fogalmazott meg a szaktárcának, de annak már nincs nyoma, hogy a minisztérium lépett volna a szabálytalanságok megszüntetéséért. Abból pedig akadt bőven, hiszen olyan pályázó is jutott legelőhöz, aki csak papíron tudott jószágot felmutatni, és előfordultak egyéb szabálytalanságok is. Feljelentést mégsem tett sem a Kehi, sem a minisztérium, így most egy magánszemély beadványa nyomán indított nyomozást az ügyben a Nemzeti Nyomozóiroda szervezett bűnözés elleni főosztálya.

A HNPI 2013-ban három pályázati körben mintegy 65 ezer hektárnyi területet hirdetett meg haszonbérbeadás céljából, s az első pályázati eljárásban még a kormányzati ellenőrzés elrendelését megelőzően szerződött is a nyertesekkel. A második és harmadik pályázati kört – amelynek során mintegy 1600 pályázat érkezett a HNPI-hez – 2013. szeptember 12-én és 26-án hirdették meg mintegy 53 ezer hektár, illetve 454 birtoktest vonatkozásában. A Kehi megállapította, hogy a nyertes pályázatok közül 14 birtoktestet érintően 17 pályázó a valóságnak részben vagy egészben nem megfelelő adatot közölt a pályázatában, ezért az érvénytelennek minősül. A hivatal további 45 birtoktestet érintően 59 pályázat esetében megállapította, hogy a HNPI olyan pályázatot hirdetett ki nyertesnek, amely nem felelt meg a kiírásnak, ezért ezeket érvénytelennek kellett volna nyilvánítani.

A pályázóknak meg kellett adniuk a használatukban lévő állatállománynak a gazdálkodási terv aláírásának napját megelőző 12 hónapra vetített átlagos létszámát állategységben, majd ezt az értéket el kellett osztaniuk a használatukban lévő földterülettel, és az így kapott érték alapján különböző pontszámot kaphattak. Ez a számítás 1072 pályázatnál nem volt ellenőrizhető, 1040 esetben pedig a nyilvántartásban szereplő adatoktól eltérőket használt a pályázó.

A pályázati eljárást is bírálta a Kehi.

A bérbe adott 428 birtoktest közül 98 esetében a gazdálkodási terv értékelése befolyásolta volna ugyan a végeredményt, de a HNPI sem a pályázati kiírásokban, sem belső utasításban nem rögzítette, hogy a gazdálkodási tervek értékelése milyen szempontok alapján történjék. Továbbá a pályázók nyilatkozatának valóságtartalma nem volt ellenőrizhető. Például az, hogy a pályázó bevételének több mint fele valóban mezőgazdasági tevékenységből származott-e a pályázat beadását megelőző évben, mint ahogyan ezt előírták.

A Kehi megállapította, hogy bár a meghirdetett földterületek jellemzően legelők voltak, a pályázatok értékelése során nemcsak a legelő állatokból álló állományt (szarvasmarha, juh, kecske), hanem a sertéseket és a baromfiállományt is figyelembe vették. Sőt, tizenöt pályázó állatállománya csak sertésekből, illetve baromfiból állt, s közülük ketten nyertek is. Az egyik földterületet például egy ötven kacsával rendelkező pályázó nyerte el, ahogy erről korábban már be is számoltunk. Mások bérelt állatokkal pályáztak, és a bérleti szerződésben még azt is rögzítették, hogy a bérletet a HNPI által meghirdetett pályázaton való részvétel érdekében kötötték. Az is előfordult, hogy a pályázó a saját tulajdonában lévő állatokat egy másik pályázónak bérbe adta, így ugyanazok az állatok két vagy több beadványban is szerepeltek.

Arra a kérdésre, hogy a szaktárca milyen intézkedéseket tett a Kehi jelentésében megfogalmazott javaslatok megvalósulásáért, a Földművelésügyi Minisztérium lapzártánkig nem válaszolt.