Offshore-ügyvédek dolgoztak az államnak

A Panama-iratok kilencvenhat esetben nevezik meg közvetítőként a Bálint, Kállai és Kende Ügyvédi Irodát.

Jó kapcsolatokat ápolhat az állammal a Kende, Molnár-Bíró, Katona ügyvédi társulás (KMBK), miután egyes tagjai tucatnyi szerződést kötöttek különböző jogi szolgáltatásokra olyan cégekkel, amelyek köztulajdonban vannak, vagy legalábbis az államnak is van bennük tulajdoni hányada. „Egy hete azt írta az Origo, hogy a Panama-papírok szerint 96 offshore céggel kapcsolatban járt el a Bálint, Kállai és Kende (BKK) Ügyvédi Iroda jogelődje. (Lapunknak a 2010-ben alakult iroda egy cégalapításról számolt be. Elmondásuk szerint az adatbázisból megállapíthatóan a fennmaradó 95 cégből 57 már meg is szűnt 2010-re, amikor a BKK létrejött. A fennmaradó 38 cég esetében a BKK csak cégkivonatot vagy más hasonló igazolásokat kért le, ezért szerepel ezek vonatkozásában az adatbázisban.)

A Magyar Nemzet birtokába került számos dokumentum bizonyítja, hogy az ügyvédi társulás néhány tagja gyakran dolgoznak a magyar államnak is. Az állami tulajdonú MFB Bank több esetben szerződött a társulás egyik tagjával, illetve az iroda jogelődjével, az offshore-botrányban érintett Bálint, Kállai és Kende Ügyvédi Irodával. Ez utóbbival 2014-ben 13 millió, míg tavaly novemberben 20 millió forintra szerződött a bank európai uniós támogatások, illetve a Gazdasági Versenyhivatalnál folyó eljárás ügyében. Az állami Magyar Posta Zrt. is gyakran hívta segítségül különböző jogi ügyekben az ügyvédi társulást. Szintén a postához, így az államhoz köthető cég az FHB Jelzálogbank Nyrt., a Díjnet Zrt., a Díjbeszedő Holding Zrt., az EPDB Nyomtatási Központ Zrt., a Magyar Posta Kártyaközpont Zrt., a Magyar Posta Vagyonkezelő és a botrányos privatizáción átesett postai pénzszállító, az MPT Security Magyar Posta Takarék Biztonsági és Logisztikai Zrt. Mindegyik többé-kevésbé állami tulajdonú vállalat kötött jogi szolgáltatásokra szerződést a BKK ügyvédi irodával vagy a vele partneri viszonyban lévő ügyvédekkel.

Úgy tűnik, hogy az állam és a Kende Tamás vezette társulás között Spéder Zoltán Fidesz-közeli nagyvállalkozó lehet a kapocs. Kende Tamás ugyanis több, az FHB-csoporthoz tartozó vállalkozás jogi ügyeiben is közreműködött, sőt a botrányos módon privatizált két postai cég, az MPT Security Zrt. és az MPTO Magyar Posta Takarék Oktatási Szolgáltató Kft. átalakításában is közreműködött. Az MPT Security például a Bálint, Kállai és Kende Ügyvédi Irodát bízta meg a társaság a nyomdai úton előállított részvények letéti őrzésével. Ahogy lapunk megírta, az MPT Security és az MPTO Oktatási Kft. esetében is úgy privatizálta a posta a két cégét, hogy bár felerészben tulajdonos maradt, az irányító befolyását átadta a kisebbségi magántulajdonosoknak. Ezek a cégek lényegében a postai megrendelésekből élnek, vagyis érthetetlen, hogy az állami cég miért privatizálta ezeket a leányvállalatait, és a tevékenységek kiszervezésével miért gazdagít magáncégeket.

Mint ismeretes, mintegy 320 ezer cég szerepel a Tényfeltáró Újságírók Nemzetközi Szövetsége által nyilvánosságra hozott adatbázisban, ami a panamai Mossack Fonseca ügyvédi irodától szivárgott ki. A hatalmas adattömeget feldolgozó nemzetközi sajtócsapatban magyar részről a Direkt36 szerkesztősége vett részt. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter április elején Orbán Viktor miniszterelnök kérésére elrendelte a magyarországi offshore-szálak azonnali, egyenkénti kivizsgálását a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV). Megkerestük a jogelőd ügyvédi irodát, akik ragaszkodtak válaszuk szó szerinti közléséhez.

(A cikk a korábban megjelent szöveghez képest némi változtatást tartalmaz - a szerk.)

„Tájékoztatjuk arról, hogy megfelel a valóságnak az, hogy a BKK – a Panama-adatbázisból könnyen ellenőrizhetően – egyetlen, azaz 1 db külföldi tulajdonú külföldi társaság alapításával kapcsolatban járt el 2010-es alapítása óta. A BKK több tucat, az adatbázisban feltüntetett külföldi társaságról pusztán cégkivonatot vagy cégmásolatot kért le, így került e társaságok vonatkozásában a szolgáltató adatbázisába. Az adatbázisból megállapíthatóan az ott a BKK neve mellett felsorolt cégek nagy része 2000 előtt alakult és többségük 2010-ben, az ügyvédi iroda létrejöttekor már meg is szűnt.

Az is megfelel a valóságnak, hogy a cég egyik jogelődje, a Kende Tamás Ügyvédi Iroda a 2003-as címén egyetlen, azaz 1 db 2003-ban létrejött és 2011-ben megszűnt külföldi társaság alapításával kapcsolatban szintén szerepel az ellopott adatokból létrehozott adatbázisban, de tévesen, nem mint eljáró ügyvéd, hanem mint tulajdonos. Ez az azóta megszűnt ügyvédi iroda ma reggelig tévesen egy brazíliai (Porto Alegre-i) címmel szerepelt az adatbázisban, ami kérdéseket vet fel a lopott adatokból készült adatbázis megbízhatósága kapcsán.

Tájékoztatjuk, hogy a külföldi cégek megalapításban való közreműködés és ilyen cégekről cégkivonatok lekérése a korábbiakban is jogszerű tevékenység volt Magyarországon és ma is az. Ma Magyarországon több száz magyar cég specializálódik külföldi cégek alapítására, és - ha az interneten rákeres -, akkor száznál több cég hirdeti – egyebekben a hatályos jogszabályok szerint jogszerűen –, hogy külföldi cégeket alapít. Több ezer offshore cég található a magyar cégjegyzékben, ami azt mutatja, hogy az ilyen cégek alapítását vagy működését a magyar állam nem tartja jogellenesnek. A BKK ügyvédi iroda egy ilyen cég alapításával kapcsolatban járt el. Nem értjük és teljesen aránytalannak tartjuk ezért kérdéseinek a stílusát, illetve a kérdéseibe foglalt súlyos állításokat, melyeket határozottan visszautasítunk.

Kérdései azt a hamis látszatot keltik, hogy a megnevezett ügyvédek valamilyen jogellenes tevékenységet folytattak volna, amikor külföldi társaságok alapításához segítséget nyújtottak. Ezzel szemben az az igazság, hogy ügyvédi irodánk és együttműködő partnereink mindig a hatályos jogszabályoknak megfelelően jártak el.

Azokra a kérdéseire, amelyek ügyvédi titkot érintenek, értelemszerűen nem válaszolhatunk.”