Az országok egy másik csoportja ezzel ellentétben a forgalmi típusú adók emelése helyett a magasabb szja-, illetve társaságiadó-kulcsokban látta a megoldást. Szlovákia 2013-tól visszaállította a progresszív rendszert a személyijövedelem-adóztatásban, ezzel összhangban a korábban 19 százalékos társasági adó is 23 százalékra nőtt, az áfakulcs ugyanakkor átlag alatti, 20 százalék. Görögország adópolitikáján jól megfigyelhető a válságkezelési kényszer: az áfa 23, míg a társasági adó a vizsgált országok között a legmagasabb, 29 százalék.
A harmadik típusba, a középutas országok közé sorolja a Mazars például Lengyelországot. Ott kétkulcsos személyi jövedelemadó, valamint 22 százalékos, átlag feletti, de nem kiemelkedően magas áfakulcs a jellemző., a társasági adó pedig 19 százalékos. A társasági adó kulcsát vizsgálva a csúcstartó Görögországot Ausztria követi 25, majd Szlovákia 22 százalékkal. A legalacsonyabb adókulcs, 9 százalék változatlanul Montenegróban terheli az elért nyereséget, ezt követi hazánk 10 százalékkal. Eközben továbbra is nálunk legmagasabb az általános forgalmi adó, méghozzá 27 százalékkal.
Az elemzés összegzése szerint a régiót stabil adórendszerek jellemzik, és egymással együttműködve igyekeznek fellépni az adócsalók ellen. Az utóbbi években sok olyan intézkedés született, amelyeknek céljuk, hogy csökkentsék az adócsalásokat, és a hatóságokhoz tereljék az ellenőrzés alól eddig kivont, adózatlan ügyleteket. Az áfacsalások visszaszorítását próbálják elérni például a belföldi összesítő jelentések kiterjesztésével, amelyeket 2014-től már Szlovákiában, 2016-tól pedig Csehországban is el kell készíteniük a vállalkozásoknak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!