Nyílt pályázat nélkül privatizálta az MPO Magyar Posta Oktatási Szolgáltató Kft. ötven százalékát a Magyar Posta, az új tulajdonos nem áll messze Spéder Zoltán Fidesz-közeli nagyvállalkozó üzleti körétől. Az állami irányítás alatt álló Magyar Posta vagyonkezelője tavaly október 28-án adta el a tulajdonában lévő, a belsős munka-társak képzésével foglalkozó MPO Kft. felét, a vételár azonban nem nyilvános. A kilencmillió forintos törzstőkéjű cég negyven százalékát megtestesítő, 3,6 millió forintos tulajdonrész a Takarékbankhoz (Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.), míg a tíz százalékot képviselő 900 ezer forintos rész a DOM-P Zrt.-hez került. A posta vagyonkezelője (a Magyar Posta Vagyonkezelő Zrt.) így elvesztette irányító befolyását a cégben, sőt, az okiratok szerint a vezérigazgatót a kisebbségi tulajdonos, a Takarékbank jelölheti. A vállalkozás ugyanis az adásvételt követően nemcsak a nevét változtatta meg MPTO Magyar Posta Takarék Oktatási Szolgáltató Kft.-re, de döntés született arról is, hogy idén június 30-tól zártkörűen működő részvénytársasággá is alakul. A zártkörű működésnek több előnye lehet, hiszen az alapszabály átalakításával akár olyan többletjogok is megillethetik az új tulajdonosokat, amelyek a tulajdoni hányadnál nagyobb befolyást biztosíthatnak a cégben. (Erre jó példa az MPO esete is, amikor a kisebbségi, magántulajdonú Takarékbank jelölheti a vezérigazgató személyét, vagy a négytagú igazgatóságba a tízszázalékos DOM-P is jelölhet tagot.) A magyar adófizetők szempontjából nem mellékes, hogy az állam csak a tulajdonosok írásbeli beleegyezésével adhatná el a részét harmadik félnek, miközben a jelenlegi tagokat elővásárlási jog illeti meg.
Nem ez az egyetlen olyan üzlet az állami posta háza táján, ahol Spéder Zoltán Fidesz-közeli nagyvállalkozó tűnik fel. Ahogy lapunk korábban beszámolt róla, a Magyar Posta a saját pénzszállító cégét is hasonló arányban privatizálta. Az MPT Security Magyar Posta Takarék Biztonsági és Logisztikai Zrt. (korábbi nevén JNT Security Kft.) 10 százalékát az FHB Jelzálogbank Nyrt., míg 40 százalékát a Takarékbank vásárolta meg. A 2014. évi beszámolója szerint ugyanis az 5,5 milliárdos árbevételéből 4,8 milliárd, azaz 87,7 százaléka a postacsoporttól származott. Nagy kérdés, hogy a posta miért és mennyiért adta el a cég felét többségében magántulajdonú vállalatoknak, de még titokzatosabb, hogy miért mondott le a pénzszállító cégben is az irányítási jogáról, holott a postai vagyonkezelő a legnagyobb résztulajdonos. A vételárat ez ügyben sem hozták nyilvánosságra.
A Magyar Posta ellen több per is folyamatban van közérdekűadat-igényléssel kapcsolatban, amelyek legtöbbje a Spéder Zoltánhoz köthető FHB bankcsoporttal aláírt szerződésekre vonatkozik. Nem tudni, hogy mekkora díjat fizet a posta a hivatalokban elhelyezett bankkártyás terminálok esetében, amelyeken az ügyfelek a számláikat fizetik be. Ezt a szolgáltatást ugyanis a Magyar Kártya Zrt. nyújtja, amelynek 95 százalékos tulajdonosa az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) egyik termékét, a kincstári takarékjegy pluszt csak postafiókban lehet jegyezni, ebből két év alatt 120 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak le.
A DOM-P Zrt.-ről is írt korábban lapunk, mert ez a cég is fontos szereplője lett a takarékszövetkezeti szektor egységes informatikai rendszere kialakításának. Úgy tudjuk, hogy közös informatikai platformot kíván létrehozni a kabinet a Takarékbank és a szövetkezeti hitelintézeti integrációhoz csatlakozott pénzintézetek, továbbá az FHB és más állami érdekeltségű bankok esetében. Ez a számlavezetéstől az internetes hozzáférésen át sok mindent egybefogna. A DOM-P nem áll messze Spéder Zoltántól, a vállalat vezérigazgatója Bán Zoltán, egyben a társaság többségi tulajdonosának, a TE-BIT Zrt.-nek az egyedüli tulajdonos vezérigazgatója. A cégnyilvántartási adatok szerint Bán Zoltán egyebek mellett vezetője a Spéder Zoltán tulajdonában lévő CEMP Trade Kft. és Net Média Kiadó és Internet Tartalomszolgáltató Zrt. társaságoknak.
