Áfacsalásgyanús étolajak a boltokban

A hazai áruházak polcain újra megjelentek a feltűnően olcsó külföldi termékek.

Ismét megjelentek a külföldről importált, korábban az áfacsalók által előszeretettel forgalmazott étolajmárkák a Reálban, a CBA-ban és több kisebb élelmiszerboltban – közölte lapunkkal független piackutatók egy csoportja. A gazdasági szakemberekből álló csoport még az elhíresült Bunge-botrány idején jött létre. Az amerikai cég Magyarországon forgalmaz étolajat, a legnagyobb piaci szereplő. A Bunge 2011-ben arra kérte a szakértői csoportot, nézzen utána, mennyire mélyen érinti az áfacsalás az étolaj magyar piacát. A hosszas kutatómunka után a Bunge 2013-ban feljelentést tett a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV), ami után 2,3 milliárdos áfacsalásra derült fény. Kiderült, hogy közel két tucat étolajtermék lehetett érintett a csalási ügyekben. Ezek java része Romániából származott, de volt ukrán és szerb gyártmány is a gyanús étolajok között. Az ügynek 14 gyanúsítottja volt, és az elhíresült amerikai kitiltási botrány követte. Idekapcsolódik a nemrég elsőfokú ítélettel zárult úgynevezett Bunge-per is (lásd keretes írásunkban), ahol a vád befolyással üzérkedés volt.

Az egykori csoport szerint a korábban gyanússá vált márkákból jó néhány megint nagy tételben kapható a boltokban. A nevük elhallgatását kérő szakértők az ország 14 településén vásároltak étolajat, s egyebek mellett arra figyeltek, hogy a kötelezően feltüntetendő adatok szerepelnek-e a címkéjükön. A magyar szabályozás meglátásuk szerint rendkívül megengedő, elég a gyártót vagy a disztribútort, azaz a forgalmazót feltüntetni. Más alapvető élelmiszernél az élelmiszer-biztonsági törvény rendelkezései szerint a gyártót is kötelező feltüntetni a termék csomagolásán.

A vizsgálatot végző csoport rámutatott, bizonytalan hátterű, cseh, ukrán, szerb, horvát cégek kerültek a címkékre, meghatározhatatlan telephellyel. Ez pedig gyanús, mert a csalók, kihasználva a határok könnyű átjárhatóságát és az ellenőrzés hihetetlen hiányosságait, az úgynevezett körhintacsalás során előszeretettel viszik be a például Ukrajnában megvásárolt árucikket Szlovákiába, és onnan hozzák Magyarországra. A csoport szerint az is rendkívül furcsa, hogy a Tena márkán Horvátországot tüntették fel gyártóként. Ott ugyanis gyakorlatilag nem terem napraforgó, amiből olajat lehet készíteni. Ráadásul ezt egy cseh cég forgalmazza, így onnan érkezik a termék Magyarországra, de még így is csak maximum 370 forint körül árulják a boltokban.

A független piackutató kifejtette, ha minden szabályosan működne, akkor nem tudnák ilyen alacsonyan tartani a termékek árát. Ezt csak többszörösen áfacsalt árukkal lehet elérni. A Magyarországon gyártott, Bunge által forgalmazott Vénusz olaj 400–420, a Floriol 500–510, a Kunsági éden 400 forintért kapható. Ehhez képest például a Horvátországban gyártott Tena 309, az ukrán Majola pedig 315 forintért is megvásárolható literenként. A szervezet nyolc olyan márkát azonosított, amelyek élelmiszer-biztonság és áfacsalás szempontjából tekinthetők gyanúsnak. Furcsállták azt a kifejezést is, hogy az „EU-ban legyártva”. Ez a szöveg a Sunflower márkanévre keresztelt termék csomagolásán szerepel eredetmegjelölésként, ugyanezen pedig forgalmazóként szintén egy cseh céget tüntettek fel.

A gyanúsan olcsó olajok kapcsán érdeklődtünk a forgalmazó bolthálózatok véleményéről is. Például megkérdeztük a nemzeti büszkeségét hirdető magyar üzletláncot, a CBA-t, milyen úton kerül polcaira a szerb, a horvát, illetve az „EU-ban gyártott” árucikk. – A terméket beszállító, magyar székhelyű céggel szerződéses kapcsolatban állunk. Semmi olyan információ nem áll a rendelkezésünkre, hogy a beszállítóval, illetve a termékekkel bármilyen probléma lenne – közölte megkeresésünkre a magyar árui sokaságára büszke társaság kommunikációs igazgatója. Fodor Attila hozzátette, a szállító nyilatkozik arról, hogy az áthárított áfát a költségvetéssel szemben elszámolja. A kommunikációs vezető hangsúlyozta, a hatóságok nyilvános adatbázisai és közhiteles nyilvántartások alapján a kereskedelemben szokásos ellenőrzési eljárásoknak vetik alá partnereiket a szerződéskötések előtt.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a Reál lapzártánkig nem reagált megkeresésünkre. A köztudottan csigalassú reagálású NAV-nál kérdéseink után közölték, az egynapos válaszadási határidő nem elegendő ahhoz, hogy nyilatkozzanak a témában, későbbre ígértek tájékoztatást.