Ellenőrzik a gyanús étolajokat

Több magyar kereskedőhálózat is érintett lehet korábbi áfacsalási ügyekben.

Horváth Attila
2016. 06. 24. 4:06
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) mintavétellel egybekötve fogja ellenőrizni a gyanúsan olcsó étolajokat. Erre azért kerül sor, mert tegnapi számunkban megírtuk: több olyan étolajtermék is megtalálható a Reál, a CBA és néhány kisebb üzlet polcain, amelyek olyan olcsók, hogy az már felveti az általános forgalmi adóval (áfa) való csalás gyanúját. Egy szakértői csoport tájékoztatása alapján azt is megírtuk, hogy ezeknek a termékeknek az eredete nem minden esetben derül ki a csomagoláson feltüntetett adatokból. Ezzel kapcsolatban a Nébihtől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a gyártó jelölésének hiánya nem akadályozza meg az adott termék nyomonkövethetőségét, ahhoz elegendő egy forgalmazó feltüntetése is.

De még ha kötelező lenne is feltüntetni a gyártó cég nevét, a fogyasztó akkor sem tudná meg biztosan, hogy valójában hol készült az általa megvásárolt étolaj, mert a gyártó lehet akár a palackozó cég is, amelynek a valódi termék, vagyis az olaj előállításához semmi köze.

Az étolaj kereskedelmével kapcsolatos áfacsalás nem új keletű jelenség Magyarországon. Mint arról már beszámoltunk, az amerikai forgalmazó, a Bunge kérésére 2011-ben egy adószakértőkből álló csoport feltérképezte az étolajjal foglalkozó, közvetítőként működő kereskedők hálózatát. Négy olyan társaságot talált, amelynek forgalmában jelentős tétel volt az étolaj kereskedelme. A cégek közvetítőként jelentek meg a piacon, ami gyanút keltett a csoportban. Kérdésesnek találták, hogy egy kiskereskedelmi áruházlánc miért közvetítőtől szerzi be az étolajat, ha a gyártótól is vásárolhatna.

A válasz a lapunknak név nélkül nyilatkozó szakértők szerint rendkívül egyszerű. A közvetítő az árut még a gyártónál is olcsóbban tudja adni – feltéve, ha a terméket minimum egyszer „meghintáztatta”, azaz jogosulatlanul igényelte vissza, vagy nem fizette be utána az áfát. A csalás lényege, hogy a közvetítő a gyártótól exportértékesítés céljából vásárolja meg a terméket, így nem kell utána áfát fizetnie. Ehhez képest az árut mégis a hazai piacon értékesíti. A Bunge úgy bizonyosodott meg a csalásokról, hogy a külföldre szánt étolajak flakonját egyedi ismertetővel látta el. Így könnyű volt észrevenni, ha ezek mégis megjelentek a hazai boltokban.

A kutatás során keletkezett adatokat a szakértők a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) is eljuttatták. A négy gyanús cégből három ma is működik, pedig az összes esetben minden bizonyítékot, többek között a telephelyekre, rendszámokra vonatkozó adatokat átadták az adóhatóságnak. Az egyik ilyen cég a Vivamus Kereskedelmi és Szolgáltató Bt., amelynek 2015-ben 337 millió forintos bevétele volt. Arról ismertek, hogy nemrég a tejtermelők is tüntettek ellenük, áfacsalással vádolva a céget. Az Estella-Hungary volt a másik társaság, amelynek adatait a szakértői csoport átadta a NAV-nak, neki tavaly 12,5 milliárd forintos bevételevolt. A Food & Drinks Hungaryről is áfacsalás gyanúját állapították meg a szakértők. Ez a cég 7 milliárd forintos bevételre tett szert tavaly.

Fontos hangsúlyozni, hogy a mostani üggyel egyelőre nem hozhatók összefüggésbe ezek a cégek, de az, hogy a szakértők által megállapított csalások ellenére továbbra is jelentős forgalmat bonyolítanak le, fontos tény.

Az egykor a Bunge által felkért szakértői csoport próbavásárlásai során most többek között a CBA-ban és a Reálban is talált gyanús termékeket. A cseh, ukrán, szerb és horvát gyártmányú termékeknek a Magyarországon előállítottakéhoz képest 100–200 forintos árkülönbségét a szakértők szerint áfacsalással lehet csak elérni.

Kérdéseinkre nem válaszolt, de reagált tegnapi cikkünkre a Reál. Kujbus Tibor ügyvezető igazgató közölte, írásunk azt sugallja, mintha a megjelölt vállalkozások, így a Reál Hungária Élelmiszer Kft., valamint a hálózat tagjai, a Banat, a Sunflower és a Tena márkanevű termékek forgalmazása révén egy kiterjedt áfacsalás részesei lennének. Közölte, a hálózat a termékeket kizárólag olyan Magyarországon bejegyzett cégektől vásárolja, amely vállalkozások több éve vagy évtizede működnek, adófizetési kötelezettségüknek a közhiteles nyilvántartások alapján eleget tettek, működésükkel kapcsolatban nem merült fel aggály. Hozzátette, a kft. valamennyi beszállítója külön nyilatkozik arról, hogy adófizetési kötelezettségét határidőre teljesíti. Hangsúlyozta, a Reál Hungária Élelmiszer Kft. elkötelezett az áfacsalások visszaszorítása mellett, erre tekintettel a cikkünkben megjelölt termékeket és azok forgalmazóit is megkeresi, és ismételten ellenőrzi.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.