Félő, hogy előbb-utóbb tönkreteszi a magyar tojástermelőket a külföldről hazánkba özönlő, dömpingáron értékesített áru – fejezték ki aggodalmukat a szakemberek. Magyarországra főként Lengyelországból, az ottani, több millió tyúkot nevelő telepekről érkezik a tojás, amelyet 3-5 eurócentért adnak a kinti termelők. – Ez átszámítva 10 forint körüli árat jelent, ami már olyan alacsony, hogy még akkor is alá tudnak ígérni a hazai termelőknek, ha a szállítási költségeket is hozzáteszik, nem beszélve arról, hogy az áfa egy részét is „el tudják róla tagadni” – jegyezték meg lapunknak az ágazati szakértők.
A tojástúltermelés egyébként nem csak a régiónkat sújtja, egész Európában hasonló a helyzet. A folyamat egészen a tavalyi évig nyúlik vissza, akkor ütötte fel ugyanis a fejét az Egyesült Államokban a madárinfluenza, így a tengerentúli piacokat is az európai termelők látták el tojással. A számukra kedvező időszak azonban csak néhány hónapig tartott, az amerikai termelés helyreállt, ám a kontinensünkön addigra annyira elszaporodtak a tyúkok, annyira megemelkedett a termelés, hogy a feleslegtől mostanság az árak leszorításával próbálnak megszabadulni a termelők. Ebben az óriáscégek természetesen sikeresebbek lehetnek a kisebb vállalkozásoknál, mivel ők fajlagosan alacsonyabb áron tudják előállítani a tojásokat. A felhalmozódott készletek értékesítését ráadásul tovább nehezíti, hogy jelenleg Oroszországba sem szállíthatnak tojást az európai termelők, sőt a korábban főleg orosz piacra szállító ukrán vállalatok is az európai piacon próbálnak meg boldogulni.
Az árletörő import mellett a magyar tojástermelők helyzetét nehezíti az is, hogy a korai húsvét után hamar visszaesett a kereslet. Manapság a jó kapcsolatokkal rendelkező termelők is az egy évvel ezelőtti 21 forintos árnál 5 forinttal olcsóbban tudják csak eladni a tojást, ami számukra veszteséget jelent. – És ők még a szerencsésebbek közé tartoznak, mert a szerződés nélkül termelők csak itt-ott tudnak eladni tételeket, a hazai feldolgozóüzemek ugyanis „már ingyen sem” veszik át a magyar tojást – állítják lapunk informátorai.
Az Agrárgazdasági Kutatóintézet közelmúltbeli reprezentatív felmérése is azt erősítette meg, hogy súlyos zavarokat okoz a magyar tojáspiacon az árletörő hatású, sokszor ellenőrizetlen tojásimport. A kutatás szerint az importtojások mintegy 70 százaléka a kisméretű – úgynevezett S és S/M jelölésű – kategóriába tartozik. Ez az a tojásméret, amelyet az EU-ban korábban csak feldolgozási célokra hasznosítottak, és az unió nagy részében étkezési tojásként ma is eladhatatlan. A magyar piacon megjelenő, sokszor irreálisan olcsó tételek viszont alkalmasak arra, hogy a hazai tojástermelői árakat letörjék. További probléma, hogy a magyar kiskereskedelmi forgalomban 14 százalékot ér el a hazainak nevezett, kisméretű – jórészt S jelölésű – tojások aránya. Csakhogy a szakértők szerint ekkora mennyiségű kisméretű tojást egyszerűen nem termelhetnek a magyar üzemek, mivel a tyúkok csak rövid ideig tojnak ekkora tojásokat, vagyis az összes termelésnek legfeljebb 5-6 százaléka lehetne S-es méretű tojás.
A szakemberek ebből arra következtetnek, hogy az apró tojások több mint fele külföldről érkezik, majd itt csomagolják át azokat magyar „színekbe”.
A Tojásszövetség a külföldi dömping ellenszerét a tojás általános forgalmi adójának 27 százalékról 5 százalékra csökkentésében látja. – Ezzel az irreálisan olcsó és jórészt ellenőrizetlen tojásimportot is vissza lehetne szorítani – hívták fel a figyelmet. A kormány egyébként már döntött is a baromfihús és a tojás áfájának 5 százalékra csökkentéséről. A mérséklés azonban csak jövőre lép hatályba. A szakértők emellett arra hívják fel a figyelmet, hogy a tojáspiacon előrelépést hozhatna az is, ha a kereskedők az előírások szerint tüntetnék fel a tojásárakat az üzletekben, azaz a darabonkénti ár mellett a kilogrammra vetített árat is ráírnák a csomagolásra.
