Ismét visszaesett a letelepedési magyar államkötvények értékesítése, miután májusban csak 72 külföldinek jegyeztek le az Államadósság-kezelő Központnál ilyen speciális értékpapírt. Áprilisban még 119-en vettek kötvényt, annak ellenére, hogy nem indult túl jól az idei év, miután januárban csak 4, februárban 26, márciusban pedig 58 külföldi vásárolt az állampapírból. 2016 első öt hónapjában 279 kötvényt adtak el, a kezdeményezés 2013-as indulása óta április végéig 3637 külföldi vásárolt letelepedési államkötvényt.
Lapunk úgy számolt, a közvetítőcégek nem panaszkodhatnak, hiszen eddig az olcsóbb szolgáltatási díjjal számolva 83,4, míg a drágább árazással kalkulálva több mint 100,3 milliárd forint bevételre tettek szert. Ebből legalább 33 milliárd forint közpénznek tekinthető, hiszen a magyar állam kamatot is fizet lejáratkor az állampapírok után. A kötvénypiacon szokatlan módon azonban nem a befektető kapja a kamatot, hanem a közvetítőcég.
Eközben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) feljelentésként kezeli az egyik közvetítő cég, az Arton Capital Hungary Kft. esetében tett bejelentést. Egy magánszemély cikkünk megjelenése után fordult a hatóságokhoz, miután számításaink szerint sokkal több kötvényt értékesített a cég az elmúlt években, mint amennyi az üzleti beszámolóiból kiolvasható. Úgy informálódtunk, hogy a NAV költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoz az ügyben.
A cég üzleti beszámolóiból azt lehet kiolvasni, hogy tavaly 18 kötvényt adhatott el, miközben azt megelőző évben 12 külföldivel szerződhetett. A két év alatt összesen tehát 30 letelepedési kötvényt értékesíthetett a cég. A vállalkozás beszámolójának ellentmond, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai alapján a cégen keresztül 2014-ben és 2015 őszéig ötven százalékkal több, 45 külföldi kapott letelepedési engedélyt. A valóságban ez a szám sokkal magasabb is lehet, hiszen a lapunk által tavaly októberben kezdeményezett közérdekűadat-igénylés nem tartalmazza az utolsó három hónapot, továbbá csak a letelepedési engedélyt kapó külföldiekre kérdeztünk rá – állampolgárság alapján –, a tartózkodási engedélyt megszerző befektetőkre nem. A letelepedési engedélyt csak a tartózkodási kiadását követő hatodik hónapban kapják kézhez a külföldiek, vagyis a cég sokkal nagyobb forgalmat bonyolíthatott le tavaly, mint amennyit az állampolgársági hivatal statisztikái tükröznek. Az Arton Capital tulajdonosai, Balogh Radosztina Veselinova és Keremedchiev Milen Georgiev azonban nem panaszkodhatnak: az elmúlt két évben 335 millió forintnyi osztalékot vettek ki a cégből.
A letelepedési konstrukció lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők (főként kínaiak) legalább 300 ezer euró névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolhatnak, cserébe pedig fél év után letelepedési engedélyt kapnak a hazai törvények értelmében. A kötvényt csak az Országgyűlés gazdasági bizottsága által kijelölt vállalkozások forgalmazhatják, amelyeket egy kivételével az offshore cégek körében népszerű helyszíneken jegyeztek be. Jelenleg öt ilyen vállalkozásnak van forgalmazási engedélye, ezek között egy magyar kft. található, a többi céget a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Máltán és Cipruson jegyezték be. A társaságok ügyfelenként 45–60 ezer eurós szolgáltatási díjat is kérnek, továbbá náluk landolnak a kötvények után járó kamatok is, ami ügyfelenként további 29 ezer euró. Ez azt jelenti, hogy 74–89 ezer eurót nyernek egy ügyfélen, ami jelenlegi árfolyam mellett 23–27,6 millió forint jutalékot jelent kötvényenként.
