A következő években 15,9 milliárd forintból újulhat meg a magyarországi horgászturizmus, amelyből a tervek szerint legalább 11,2, legfeljebb 13 milliárd mögött állhat európai uniós vagy állami támogatás – derült ki a lapunk birtokába került előterjesztésből. Az elvileg nem nyilvános dokumentum tartalmát nem tárgyalták a döntéshozók, így nem is tekinthető a kormány hivatalos véleményének, gyakorlatilag viszont mérvadó lehet a következő években várható fejlesztések szempontjából. Eszerint két részletben 4,8 milliárd forint juthat alapinfrastruktúra-fejlesztésre, kommunális szolgáltatásokra, tóberendezésre, közösségi terekre, s mindez száz százalékban EU-s forrásból, a 2014–2020-as Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) terhére valósulhat meg.
Ugyanígy két szakaszban 3,7 milliárd forint fedezheti a szálláshelyek, éttermek, büfék, horgászboltok és kölcsönzők korszerűsítését, ez azonban már hazai forrásból, 35–70 százalékos támogatási intenzitással valósulhatna meg. Az előterjesztésben szereplő jelentősebb tételek között szerepel még a balatoni horgászhelyek létesítésére fordítandó egymilliárd forint, továbbá a horgászturisztikai országmarketing 440 milliója, az út- és közműfejlesztés 300 milliója, de juthat százmillió forint a vállalkozóvá válást elősegítő képzésre is. A Ginopon kívül uniós forrásra a környezeti és energiahatékonysági programon keresztül lehet számítani, kedvezményezettként pedig több helyen a Magyar Országos Horgászszövetség, illetve a Magyar Turizmus Zrt. szerepel. Utóbbi értelemszerűen már nem sokat tehet a horgászat felvirágoztatásáért, ez a feladat feltehetőleg jogutódjára, a Magyar Turisztikai Ügynökségre hárul majd.
A Magyar halgazdálkodási operatív program (Mahop) révén mindezen felül is áramolhat pluszpénz az ágazatba, főként a halászatba. A 2007–2013-as ciklushoz képest 12 százalékkal több, mintegy 15,5 milliárd forint a rendelkezésre álló összeg, melyet 2022-ig lehet felhasználni. A program támogatja a halfogyasztás növelését, e termékek népszerűsítését és a halmarketinget is. Szakértők szerint a hazai halfogyasztás növelését elsősorban népegészségügyi szempontok indokolják. Az öt kilogrammnyi egy főre jutó mennyiséggel ugyanis Magyarország az utolsók között áll az unió tagországai sorában, máshol évente négyszer-ötször ennyi halat fogyasztanak.
A program egyértelművé teszi: a hal gyakoribb napi étrendbe emeléséhez szükség van a konyhakész termékek arányának emelésére. A tógazdaságokból évente lehalászott 20-21 ezer tonnányi mennyiségnek jelenleg alig néhány százaléka kerül feldolgozva a piacra. Holott gyorsan elkészíthető termékekre – úgymint halfasírtra, halkolbászra – nagy lenne a kereslet. Ezért a következő években a halfeldolgozásra berendezkedő gazdaságok jó eséllyel pályázhatnak uniós támogatásra. A cél az, hogy az évtized végére megduplázzuk a jelenlegi lakossági fogyasztást, vagyis évi tíz kilogrammig kell feltornászni a mutatót.
