Eddig sem titkolta a kabinet, hogy a közelgő országgyűlési választások érdekében módosította az idei büdzsét, és a kampány szellemében alkotta meg a jövő évi költségvetést. Emiatt emelte meg a kormány a kiadásokat, rendelt hozzá valós vagy kevésbé reális bevételeket, és engedte el a hiányszámot. Ennek hatására az elmúlt évek viszonylagos költségvetési egyensúlya került veszélybe.
A Költségvetési Felelősség Intézet Budapest (KFIB) legfrissebb elemzéséből kiderült, hogy a kormány a korábbi konvergencia- programban vállaltakkal ellentétben drasztikusan lazít a költségvetési fegyelmen. Romhányi Balázs, az intézet vezetője úgy látja, az évtized végére elérhettük volna a nullás költségvetést, vagyis azt az egyensúlyi állapotot, amikor az állam nem költ többet egy évben, mint amennyi bevételre szert tesz. – Ennek azonban az lett volna az ára, hogy a gazdaság csak igen szerény, két százalék alatti ütemben növekedett volna. Mivel a kormány ez ellen tenni akart, az idei büdzsé módosításával és a jövő évi megalkotásával, illetve adótörvények változtatásával tartósan 1-1,5 százalékponttal az alappálya fölé emeli a bruttó hazai termék, pontosabban a reál GDP szintjét – közölte Romhányi. A kormány óriási állami erőforrások átcsoportosításával és az európai uniós források erőltetett lehívásával tervezi a gazdasági növekedés dinamikáját mesterségesen fenntartani ahelyett, hogy az idei és a jövő év esetében kisebbfajta növekedési áldozatot hozna.
– A magasabb GDP-növekedési eredményeknek viszont megvan az ára: az adósságráta, amely az intézkedések nélkül az évtized végére megközelítette volna a 60 százalékos értéket, a jelenlegi, 73-74 százalékos szinten ragad – közölte Romhányi. A szakértő szerint ennek fő oka, hogy a növekedésösztönzés csatornája szinte kizárólag a kormányzati költekezés. Azonban ez a fajta gazdaságélénkítés annyira drága, hogy a költségvetési hiány várhatóan meg fogja haladni 3 százalékot.
A kérdés csak az, hogy mikor. A kormánynak ugyanis komoly vitája van az uniós statisztikai hivatallal, az Eurostattal a növekedési adóhitellel kapcsolatban. Egy tavalyi jogszabály-módosítás hatására különös elbánásban részesülhetnek azok a cégek, amelyek legalább három éve vannak Magyarországon és egyik évről a másikra meghatszorozzák a nyereségüket. Amelyik vállalat teljesíti a kritériumokat, annak az állam fizetési haladékot ad a társasági adó befizetésére. A normál cégeknek a társasági adójukat az adóév decemberében kell megfizetniük. A „gyorsan növő” cégek viszont ráérnek a következő két évben nyolc egyenlő részletben, negyedévente a költségvetésbe csepegtetni az adóforintokat. Tavaly hetven cég összesen 542 milliárd értékben élt az új konstrukció lehetőségével, de ennek gerincét (536 milliárdot) egyetlen vállalat, az amerikai General Electric magyarországi leánycége adja. A vállalat ily módon valószínűleg más országokban termelt nyereségét „könyvelte” át hazánkba. A gond az, hogy az Eurostat szerint ezt a tételt a 2015-ös adóévre lehet elkönyvelni, míg a kormány a következő két évben számolná el bevételként. Romhányi azt gondolja, ha a növekedési adóhitelt vissza kell könyvelni 2015-re, abban az esetben már jövőre 3,7 százalék lehet a költségvetési deficit, majd 2018-ban érkezhet meg az Európai Bizottság figyelmeztetése a háromszázalékos hiány átlépése miatt.
Úgy tűnik, a kabinet nem aggódik, sőt egyre nyíltabban vállalja, hogy 2018 után komoly megszorítások lesznek. A KFIB szerint jelentős létszámcsökkentés következhet be a választások után is, legalábbis erre utal a közösségi fogyasztás elnevezésű költségvetési tétel. Ez lényegében a minisztériumok és háttérintézetek kiadását jelenti. Érdekesség, hogy a kabinet 2017 végéig csak szerény, 2 százalékos növekedésre számít, holott a közszférában foglalkoztatottak létszámában 3 százalék feletti tervszám szerepel a költségvetési törvényben, másrészt a közösségi fogyasztás 2018 után számottevő ütemben csökkenni kezd. Mivel a kiadások közel hetven százaléka bérjellegű, ebből arra lehet következtetni, hogy drasztikus létszámleépítés indul el a közszférában a választásokat követően.
