Továbbra is túlkínálat jellemzi a nemzetközi olajpiacot, emiatt az árak egy ideig még nem indulnak el meredeken felfelé. Így az év második felében is a jelenlegihez hasonló, hordónkénti 45-50 dolláros olajárakkal lehet számolni, mind az Európában mértékadónak tekintett Brent, mind az Észak-Amerikában referenciatípusnak számító WTI olajtípus esetében – tudtuk meg az Erste Bank olajipari elemzőjétől. Pletser Tamás elmondta: a különleges események ugyanakkor átmenetileg lefelé és felfelé egyaránt megmozgathatják az olajárakat. A britek kilépése az Európai Unióból, vagyis az úgynevezett brexit gazdasági visszaesést okozhatna, ami lenyomná az árakat. Míg Venezuela csődje és az ottani kitermelés leállása szűkítené a világpiaci kínálatot, ami viszont árfelhajtó hatású lehetne.
A szakértő megerősítette: a mostani alacsony olajárak miatt a befektetők visszafogják a beruházásokat, s a helyzet várhatóan mindaddig nem változik, ameddig a nyersolaj ára nem éri el ismét a hordónkénti 80 dollár körüli szintet. Erre azonban előreláthatóan még legalább egy évet kell várni – tette hozzá a szakember. A Wood Mackenzie olajipari tanácsadócég becslései szerint a tartósan alacsony olajár miatt több mint 1000 milliárd dollárral csökkenhetnek az olaj- és földgáziparban tervezett beruházások, lassítva ezzel a kitermelés növekedését. A kőolaj- és földgázerőforrásokkal kapcsolatos fejlesztési beruházások 2015 és 2020 között 22 százalékkal, körülbelül 750 milliárd dollárral csökkenhetnek, az olajárzuhanást megelőző 2014-es várakozásokhoz képest. További 300 milliárd dollár pedig a kutatással kapcsolatos kiadásokból tűnhet el. A Mackenzie elemzői úgy látják: a költségvetési megszorítások legfőképp az amerikai olajipart érinthetik. Az előrejelzések szerint Amerikában a következő két évben csaknem a felére, 125 milliárd dollárral eshetnek vissza a tőkeberuházások. Ez legfőképp a kitermelést érinti. A közel-keleti régióban, egyebek között a világ egyik legnagyobb olajexportőr országában, Szaúd-Arábiában ugyanakkor nem várható jelentős zuhanás a beruházások területén, ott továbbra is költenek annak érdekében, hogy fenntartsák meghatározó piaci részesedésüket.
Oroszországban 40 százalékkal csökkenhetnek a beruházások dollárban számolva, ez elsősorban a rubel leértékelődésének tulajdonítható. Moszkva egyébként a napokban bejelentette: Oroszország a jelenlegihez képest 19 százalékkal, tonnánként 95,9 dollárra emeli a kivitelre szánt kőolaj vámját júliustól, a kőolaj árának emelkedése miatt. Oroszországban ugyanis a kormány havonta vizsgálja felül az olaj exportvámját, amelyet az Urals típusú orosz nyersolaj világpiaci árának havi alakulásából kiindulva, egy meghatározott képlet alapján állapít meg.
A június közepén lezárt számítási időszakban az Urals hordónkénti átlagára 46,76 dollár volt, egy hónappal korábban még 41,79-ot kellett fizetni ugyanekkora mennyiségért. Oroszország a világ legnagyobb olajtermelője, s az állam költségvetése jelentős bevételre tesz szert a nyersolaj exportjából.
