Bár a jegybanki alapkamat már alulról sem éri el az egy százalékot – jelenleg 0,9 százalék, és még akár tovább is csökkenhet –, aki keres, az még mindig talál jól kamatozó lekötéseket. Arról persze már nem szabad álmodozni, mint néhány évvel ezelőtt, hogy akár 6–8 százalék közötti hozamot ér el valaki, hiszen sok esetben a bankok már csak a kötelező minimumot, a 0,01 százalékot fizetik a náluk elhelyezett pénzek után. De ha valaki időt szán rá, még akár két százalék fölötti kamatot fizető lekötést is találhat. Ehhez persze sok extra feltételt kell teljesíteni. Általában egy- vagy kétéves lekötés esetén fizetnek kiemelkedő kamatot a hitelintézetek, s csak akkor, ha friss pénzként érkezik hozzájuk a befektetés. Akár három százalékot is elérhet a hozam, ha a lekötött összeg többszöröséért vásárol az ember befektetési jegyet vagy magyar állampapírt.
– Ha valaki kisebb összeget, néhány százezer forintot szeretne lekötni, annak nem érdemes új bankot keresnie, mert a bankszámlanyitással, az átutalással kapcsolatos költségek elvihetik a haszon jó részét. Egyszerűbb, ha saját bankja akciós betétjei közül választ egyet – fejtegette a BankRáció vezető elemzője. Gergely Péter szerint a számlán lévő összeghez nem érdemes hozzányúlni, a frissen érkező fizetést érdemes lekötni, mert az friss pénznek számít, s magasabb kamatot fizet utána a bank, mint a régebben ott parkoló pénz után. Ha viszont egymillió forint körüli, vagy még nagyobb összegről van szó, talán már érdemes körülnézni más pénzintézet ajánlatai között is, mert így már megéri ott lekötni a pénzt.
Ha pedig valakinek hosszabb ideig nincs szüksége egy összegre, akkor érdemes tartós betéti számlán (TBSZ) lekötni pénzt. A TBSZ jellemzője, hogy ha három vagy öt évre leköti az ember az összeget, akkor mentesül az adófizetési kötelezettség alól. A legokosabb az év legvégén lekötni a félretett pénzt, mert az első év a betétgyűjtés ideje, s a második esztendő első napjától számolják a három, illetve öt év megtakarítási időszakot. – Ha pedig valaki mégis év közben helyezett el pénzt tartós befektetési számlán, annak – a három-öt év leteltével – érdemes az év hátralévő részére a rendelkezésre álló legkedvezőbb lekötött betéti formát választania, mert így mindenképpen többet hoz a befektetés, mintha csak lekötetlenül állna a számlán. A következő év elején pedig fölveheti az így fialtatott összeget, s az egészre megkapja az adómentességet – emelte ki Gergely Péter.
– A TBSZ-en a bankok sokféle betéti ajánlatot kínálnak az embernek, akadnak bankok, amelyek összes betéti konstrukciójukat is elérhetővé teszik itt is. Mindössze annyi a megkötés, hogy három vagy öt évig nem nyúlhat a számlán elhelyezett összeghez az ügyfél, egyébként elveszti az adómentességet. Évente egy banknál csak egy számlát nyithat, de azon akár több összeget is leköthet, különböző dátumokkal – fejtegette a szakértő. – Azt javasolnám mindenkinek, hogy a tartós befektetési számlán változó kamatozásra kössék le pénzüket, mert 36–60 hónap alatt jó az esélye a jegybanki alapkamat emelkedésének, amit követni fog a befektetett összeg kamatozása is. A legfontosabb, ha év közben indították a befektetést, ne pontosan a harmadik-ötödik év letelte után vegyék ki a pénzüket, hanem a befizetés évét követő esztendő első napján indult megtakarítási időszaktól számított 36–60 hónap leteltével, mert ellenkező esetben elveszítik az adómentességet. Gergely Péter arról is beszélt, hogy miután a bankok hosszabb időre magukhoz akarják kötni a TBSZ-en keresztül az ügyfelet és az általa hozott pénzt, sok esetben nem kell számlavezetési díjjal számolni, időnként még az utalási költségtől is eltekintenek.
Végül pedig beszélni kell arról is, hogy vannak kifejezetten a TBSZ-re kifejlesztett befektetési formák. Ezek lényege, hogy a befektetési időszak három vagy öt év, plusz a betétgyűjtési évből hátra lévő napok száma. Ennek előnye, hogy nem kell foglalkozni az összeggel, csak akkor, amikor már biztosan megkapja az ember az adómentességet, azaz a megtakarítási időszak végén.
