A szakember szerint a jelenlegi ciklus inkább a velünk élő múlt, mintsem a jövő hírnöke, hiszen 2020 után már nem a feldolgozóiparba kell önteni a pénzt, hanem az emberek fejébe: át kell képezni a munkaerőt, hogy öt-tíz év múlva is legyen állásuk. Arra számít, hogy a kutatás-fejlesztés és az innováció a mainál lényesen nagyobb teret kap, feltör a robotipar. Ennek nyomán a következő, 2021–2027-es programidőszakban már az lesz az általános, hogy egy korábban tízezer főt alkalmazó autógyár háromezer emberrel is növelni tudja a gyártókapacitását. Éppen ezért a legtöbb munkavállalónak olyan képzést kell kapnia, hogy ne helyettesíthesse egy gép, vagyis egy csavar behajtása vagy egy kábel rögzítése már nem lesz elég. De a vezérigazgató másik példaként felhozta, hogy már ma is ismer olyan magyarországi multit, ahol a pénzügyi osztályt ötvenről ötfősre csökkentik, ugyanis a számlázást, a könyvelést a számítógépes szoftver lényegében már önállóan is képes elvégezni.
Ez most még valóban a jövő zenéje, az viszont nagyon is aktuális problémája a kormánynak, hogy az európai uniós források felgyorsított hazahozatala nélkül szinte láthatatlan a bruttó hazai termék növekedése. A magyar gazdaság 2014-ben 3,6 százalékkal bővült, a tavalyi GDP-adat 2,9 százalék volt, idén viszont a kormány sem vár 2,5 százaléknál nagyobb bővülést. Ez a kiindulópont, a kabinetnek viszont nem titkolt célja, hogy az európai uniós források felpörgetésével kozmetikázzon valamelyest a lassuló gazdasági növekedésen. Ehhez arra van szükség, hogy minél több nagy infrastrukturális fejlesztésnek legyen látható eredménye. Ezek után fájó pofon volt az idei első negyedév 0,8 százaléka. A Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásért felelős államtitkára azt mondja, számítottak a gyengébb január–márciusi adatra. Rákossy Balázs szerint ezt azért lehetett várni, mert a 2007–2013-as ciklusnak olyan erős volt a hajrája, hogy idén jóval kevesebb uniós forrás áramlott a gazdaságba, mint tavaly. Az előző évi első negyedéves 490 milliárd forinttal szemben a tárca adatai szerint ezúttal mindössze 180 milliárd forintról beszélhetünk. A politikus szerint azonban a második fél év kifejezetten erős lesz, így a két és fél százalékos GDP-növekedés elérhető cél – vajon csak a kincstári optimizmus beszél belőle?
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!