Nem jönnek a németek

Mindössze négyszáz kemping üzemel ma Magyarországon.

Horváth Attila
2016. 06. 13. 14:13
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mindössze húszszázalékos kihasználtsággal működnek a kempingek ma Magyarországon, számuk egyre kevesebb, mindössze talán 400 üzemel – mondta lapunknak a Magyar Kempingek Szakmai Szövetségének elnöke.

Réfi Antal a turistaszezon kezdete előtt beszélt a helyzetről, miután nemrég a Bisnode üzleti információszolgáltatójának tanulmánya megállapította, közel 11 százalékkal nőtt a táborhelyek száma az utóbbi egy évben. Ez, ha mindkét adat helyes, azt jelentené, hogy negyvennel több kemping üzemel most, mint 2015-ben. Az elnök szerint ez a szám tévedés, egyetlen új sem nyílt, inkább folyamatos csökkenésről beszélt.

Hozzátette, a szövetségben mindössze húszan vannak, sokaknak a havi ötezer forintos tagdíj befizetése is gondot jelent. Szerinte az ágazat véglegesen megy tönkre, néhány határ menti termálkemping és pár Balaton környéki tábor számít kivételnek. Az elnök szerint a hanyatlás a 2000-es évek elején kezdődött, ekkortól tűntek el a német kempingezők Magyarországról. A kudarc oka szerinte elsősorban a reklámok hiánya. A turizmusért felelős minisztériumok, állami intézmények nem áldoztak arra, hogy hirdessék a magyar kempingeket Németországban, de általában az egész ágazat népszerűsítésére sem áldoztak. Ezért a németek inkább az általuk a tévéből ismert Horvátországot és az osztrák szálláshelyeket választják.

Mint mondta, minden aktuális kormányzati szereplőt megkeresett, hogy egyeztessenek a problémáról, de nem hallgatták meg. Hozzátette, a legtöbben azt hiszik, a kempingezést a szegény emberek választják, de ez nem igaz, mert a németek dönthetnek a magyar szállodák mellett is, ők azonban életformának tekintik ezt a fajta nyaralást, a lakosság 40 százaléka minden nyáron kempingezik.

– A németeknél ennek kultúrája van, szabadabb érzés, mint egy szállodában aludni. Korábban a magyarországi kempingezők 90 százalékát ők adták, a maradék tízen osztozott a többi nemzet, beleértve a magyart is – tette hozzá az elnök.

Elmondta, az igényes kempingezéshez komoly beruházás kellene, de a tulajdonosoknak évek óta nincs megfelelő bevételük, sok telken jelzálog van. Bezárni azonban nem mernek, mert ezek a területek rendkívül nehezen eladhatók. A szolgáltatások egyre inkább leépülnek, a kevés vendég miatt az üzletek is ráfizetésesek.

A táborok árai az interneten fellelhető adatok alapján a minőségtől és a fekvéstől függően változók. Egy jobb helyen a kijelölt terület két fővel, árammal, autóval, sátorral vagy lakókocsival mintegy öt-hatezer forint éjszakánként. A szállodákhoz képest még így is fél, harmadáron kínálják az alvóhelyet Magyarországon. Réfi Antal elmondta, az Airbnb a táborhelyek számára nem jelent konkurenciát, a lakókocsis németek nem mennének lakásokba, akármilyen olcsón is kínálják. Egy ilyen jármű sokszor drágább, mint egy a lakás, nekik ez jelenti az otthont nyaranta.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.