Több megbízható nemzetközi felmérés szerint a magyar államadósság két és félszerese hiányzik a magyar adórendszerből az adócsalók miatt. A témára specializálódott Tax Justice Network nevű nemzetközi szervezet elemzései szerint hazánk a huszadik legnagyobb vesztese lehet az offshore jellegű adóelkerülésnek a világon, amellyel sajnálatos módon Európában is „előkelő helyen” állunk. De a jogalkotók fellépése egyre szervezettebb, amelynek hatására Magyarországon is fokozatosan javulhat a közteher-fizetési morál – elemezte lapunknak a nemzetközi helyzetet a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.
Jancsa-Pék Judit hozzátette, napról napra születnek a káros adóelkerülés elleni új intézkedések, amelyek szigorítják az adózási rendszereket, kevesebb teret engedve a csalóknak. A szakértő ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) irányította BEPS akciócsomag (az angol Base erosion and profit shifting kifejezésből származik, amely magyarul a nyereség másik államba való áthelyezéséből eredő társaságiadóalap-amortizációt jelenti) javaslatai alapján az Európai Unió és az uniós gazdasági és pénzügyminisztereket tömörítő Ecofin tanács is jelentős európai intézkedéseket tesz a tisztább adózásért.
Mint a LeitnerLeitner szakértője fogalmazott, a törekvések miatt egy-két éven belül jelentősen visszaszorul a trükközők száma, ezzel párhuzamosan javulhat többek között a magyar adómorál is. Egyre kevesebb idejük maradt a cégeknek, hogy megtisztítsák kétes ügyeiket, mert ezután minden valószínűség szerint nehezebb lesz kibújni a törvények alól.
Jancsa-Pék Judit szerint a témával kapcsolatos másik fontos szempont az általános forgalmi adó (áfa) kérdése. Uniós döntés alapján a nemzetközi gyakorlat 2018-tól, de legkésőbb 2020-tól várhatóan úgy alakulhat, hogy a vállalkozások termékértékesítései minden esetben a rendeltetési hely szerint adózzanak. Ez nagy előrelépést jelentene, mert felszámolná a belföldön történő értékesítések adókötelezettsége és a külföldi értékesítések adómentessége közötti különbséget, ami jelenleg a körhinta jellegű áfacsalás melegágya. Az új rendszer a gyakorlatban azt eredményezné, hogy annak az országnak az adókulcsával kell majd kiszámolni az áfát, ahol valamit értékesítettek, ráadásul úgy, hogy az adminisztrációt és az adófizetést a cég saját országa adóhatóságán keresztül intézné. Ha például valaki Ausztriában ad el valamit, osztrák áfakulccsal kell számolnia, de a magyar Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak fizeti be a közterhet, mely továbbítja a szomszéd országba.
A szakértő hozzátette, a magyar törvényhozók is rendkívül kreatívak az adórendszer kidolgozásában. A kedvező társaságiadó-kulcs például továbbra is népszerű a külföldi cégek körében, de ezenkívül a magyar társaságiadó-rendszer rengeteg kedvezményt is nyújt, amelyek sokszínűsége és kombinációja egyedülálló az Európai Unióban is. – A jogkövető magyar adófizetők a németekhez hasonlóan precízen járnak el, nem nevezném kirívónak a csalók számát. Ha az adóhatóság inkább a felvilágosításra, és nem a büntetésre helyezné a hangsúlyt, akkor a helyzet még tovább is javulhatna – összegezte az adószakértő.
