Váratlan különadót rejtett a kormány a tegnap elfogadott adócsomagba: a vendéglátók négyszázalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetnek 2018-tól, és az indoklás szerint az ebből befolyó bevételeket a turizmus fejlesztésére kell fordítani. (Mint ismert, a kormány március elején döntött a turizmus központosításáról, az erről szóló ötletelésen a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel és Andy Vajna filmügyi kormánybiztos is ott volt.) A közteher alapja a szolgáltatás áfa nélküli ellenértéke. Az új adót az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom után kell megfizetni. Mindez azt jelenti, hogy bár az éttermek 2017-től 27 százalék helyett 18, 2018-tól pedig ötszázalékos áfakulcs mellett szolgáltatnak, 2018-tól új közteherre kell készülniük, vagyis a kedvezményekből sokat visszavesz az állam. Kérdés, hogy az Európai Unió miként reagál majd erre, két forgalmi adóval ugyanis elvileg nem terhelhetnék ugyanazt a szolgáltatást. Angyal József adószakértő lapunknak elmondta, ez szabálytalan, de a kormány tisztában volt a következményekkel akkor is, amikor például a pénzügyi tranzakciós illetéket vetette ki, illetve amikor bevezette az úgynevezett pálinkaadót. Szerinte azonban az unió lassan dolgozik, így négy-öt évig is eltarthat, amíg eltörlik az új közterhet.
A képviselők egyébként tegnap 126 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 59 tartózkodás mellett fogadták el a 2017-es adócsomagot. Véglegessé vált, a baromfihús, a tojás, a friss tej forgalmi adóját öt százalékra, és az éttermi étkezés mellett az internetszolgáltatás áfáját is 18 százalékra mérséklik a jövő évtől. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint az áfacsökkentésekkel 55 milliárd forint bevételről mond le az állam a háztartások javára. Elfogadták az új kafetériaszabályokat is: a béren kívüli juttatásból 100 ezer forintot készpénzben adómentesen nyújthat a munkáltató, a többit Szép-kártyára utalhatja. Az adócsalások visszaszorításáért jövőre zártabbá válik az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer, és a parlament az italautomatákra is kiterjesztette az online számlázási rendszert.
A parlament a döntésével felhatalmazta az adóhatóságot, hogy kísérletet tegyen a nagy világcégek megadóztatására. A kormány a Google-adóként emlegetett rendelkezéssel, vagyis a reklámadó megfizetésének kikényszerítésével kívánja bevonni a közteherviselésbe a legnagyobb technológiai vállalatokat. Tegnap a törvényhozás döntött az állami cégek adatainak titkosításáról is: az üzleti adatok, információk titokban maradásához fűződő méltányolható érdek az állami tulajdonban lévő vagy többségi állami részesedéssel működő gazdasági társaságok esetében is fennállhat. Tegnap dőlt el az is, hogy az Országgyűlés a jegybank felügyeleti ellenőrzése alá helyezi a teljes takarékszövetkezeti rendszert.
