Érdekes dolgok rejlenek a bolti kiskereskedelem alakulásáról kiadott adatok mögött. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az év első negyedében országos szinten 4,7 százalékkal többet vásároltak az emberek, mint egy évvel korábban. Nem árt azonban megnézni a részleteket.
A Blokkk.com című portál elemzése azt mutatja, hogy a növekedés szinte kizárólag a fővárosiak költekezésének köszönhető. Budapesten 18,1 százalékkal vásároltak többet, mint egy évvel korábban. Pest megyében valamivel gyengébb volt a vásárlási kedv, azért a fővárosból és a központi megyéből álló Közép-Magyarországon már „csak” 14,4 százalékos volt a bővülés. De még ez is messze meghaladja az átlagot. Növekedést ezen a régión kívül csak Nyugat-Dunántúlon mértek, ahol nem sokkal az átlag fölött, 5,7 százalékkal bővült a kereskedelmi forgalom.
Nem is lehet ezen csodálkozni, ha figyelembe vesszük a különböző régiók jövedelmi viszonyait. Az alkalmazásban lévők havi nettó átlagkeresete kiemelkedően magas Budapesten, átlagosan 218 ezer forint volt az idei első negyedévben. A második „helyezett” Győr-Moson-Sopron megyében fizetett bérek jelentősen elmaradnak a fentebbi összegtől: ott 169 ezer forintot visz haza egy átlagos alkalmazott. A Komárom-Esztergom megyei átlagkereset ettől alig 3000 forinttal marad el. A skála másik végén Szabolcs-Szatmár-Bereg megye áll, ahol havonta alig 116 ezer forintra számíthat az átlagos kereső, de Békésben is csak 123 ezer, Borsod-Abaúj-Zemplénben pedig 130 ezer forint ugyanez az érték. Vagyis több mint 100 ezer forint a különbség a Budapesten és a legszegényebb megyében elérhető bruttó átlagkereset között.
Mindezek ismeretében nem lehet azon csodálkozni, hogy az év első négy hónapjában a teljes kiskereskedelmi forgalom 4,8 százalékos növekedéséhez képest még feleakkora növekedési ütemet sem ért el az élelmiszerboltok forgalmának bővülése. Ebben jelentős szerepe lehet annak, hogy a szegényebb megyék lakosai jóval kevesebbet kerestek, mint a budapestiek. Márpedig a vidékiekkel szemben a fővárosban élők sokat költöttek ruhára és tartós fogyasztási cikkre, hiszen ezekre az árucsoportokra 8–12 százalékkal több jutott az egy évvel korábbi ráfordításhoz képest.
