Csupán minden ötödik magyar üdült külföldön

Bár lassan javulnak a mutatók, honfitársaink több mint fele még egy rövid belföldi utazást sem engedhet meg magának.

A lakosság belföldre többször és rövidebb időre utazott, mint az előző évben, a négy- vagy annál több éjszakás utazások száma és átlagos időtartama csökkent, míg a rövidebb, hétvégi típusú utazások a korábbinál nagyobb népszerűségnek örvendenek. Legalább négyéjszakás üdülésen a magyaroknak csak negyede vett részt tavaly, a lakosság több mint fele pedig egyetlen éjszakát sem töltött sehol. Tízből négy esetben az indok az anyagi lehetőségek hiánya. A turizmusból kimaradók közül a Nyugat-Dunántúlon élők 32, az Észak-Magyarországon lakók 53 százaléka hivatkozott erre.

Külföldre is több magyar utazott, összesen tizenhétmillió ilyen utat regisztráltak, ez 5,7 százalékkal több, mint 2014-ben. Az egynapos utak száma minimálisan nőtt, Ausztriába és Szlovákiába irányult az ilyen utak több mint négyötöde.

A többnapos külföldi utazások száma 16 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Az úti cél a szomszédos országok mellett nagy arányban Németország, Csehország, Olaszország és Franciaország volt. Az utak több mint nyolctizede az Európai Unió valamely országába irányult. Az Egyesült Államok volt a magyarok körében a legnépszerűbb Európán kívüli célország, amely e rangsorban a 15. helyet foglalta el. A külföldre utazó magyarok között kissé magasabb volt a férfiak aránya, a látogatók több mint fele a 35–54, ötöde a 25–34 éves korosztályba tartozott. A magyar lakosság 21 százaléka utazott legalább egy alkalommal külföldre több napra, ami 2,4 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. Míg a budapestiek 36 százaléka utazott több napra külföldre, ez az észak-alföldiek alig 12 százalékának adatott meg. A magyarok átlagosan naponta fejenként 12 400 forintot költöttek külföldön.

Hazánkat is egyre jobban kedvelik a külföldi turisták, ők tavaly 48 millió utazást regisztráltak Magyarországra, 5,1 százalékkal többet, mint az előző évben. A külföldi látogatók 97 százaléka az európai országokból érkezett. A külföldi turisták egy-egy ötöde szlovák és román, 16 százaléka osztrák volt. A szlovák turisták száma kismértékben csökkent ugyan, de a románok, az osztrákok, a horvátok többen érkeztek. Továbbra is kiemelkedő a német turisták száma.

Az egy napra érkezők körülbelül negyede jött vásárlási céllal, közel háromnegyedük szlovák és osztrák állampolgár volt, 13 százalékuk Romániából érkezett. Míg a szlovák vásárlók száma csökkent, addig az osztrákoké kismértékben, a románoké majdnem 20 százalékkal nőtt.

A több napra hazánkba érkező külföldiek száma jelentősen, 18 százalékkal nőtt. Ezen belül a rövidebb egy–három napos utazások számának növekedése főként a szomszédos országok állampolgárainak – többnyire a románok és a szlovákok utazási kedvének emelkedésének – köszönhető. 2015-ben a románok 56, a szlovákok 32 százalékkal tettek több utat Magyarországra, mint egy évvel korábban. A Németországból hazánkba irányuló egy–három napos utazások száma szintén emelkedett.

A hosszabb, négy- vagy annál több napos utazásokat tevő külföldiek száma 9,5 százalékkal nőtt. Üdülni, szórakozni legnagyobb számban németek, csehek, románok és osztrákok érkeztek hozzánk, a körutazók, a városnézők között jelentős az Egyesült Királyságból és az Olaszországból érkezők aránya (20 és 14 százalék), míg a gyógy- és a preventív kezelésekre a németek és osztrákok érkeztek nagy arányban (33 és 21 százalék). A külföldiek magyarországi átlagos tartózkodási ideje két és fél napra nőtt, így sikerült ismét elérni a 2008-as, a gazdasági válságot megelőző szintet.

A külföldi látogatók átlagosan 13 400 forintot költöttek naponta, 1,2 százalékkal többet, mint 2014-ben. A körutazók naponta átlagosan 46 ezer, a városnézők 26 ezer forintot szántak szolgáltatásokra és termékekre.

2015-ben a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér utasforgalma először lépte át a tízmilliós határt. A legtöbben az Egyesült Államokból (596 ezer fő), az Egyesült Királyságból (478 ezer) és Németországból (229 ezer) jöttek. Az Egyesült Királyságból és az Egyesült Államokból tett légi utak száma 31, illetve 22 százalékkal bővült, a Németországból tett utaké 9 százalékkal csökkent. A repülővel érkezők naponta átlagosan fejenként 21 400 forintot költenek nálunk, több mint kétszer annyit, mint a közúton érkezők.