További érdekesség, hogy a legdinamikusabb drágulás az egy eurónál olcsóbb termékek esetében következett be, ami pszichésen erőteljesebb hatást váltott ki. Az élelmiszerárak is megugrottak az euró bevezetését követően, ebben azonban a 2001-es téli rossz időjárási viszonyok is szerepet játszottak, ezek az euróbevezetés évében a nyári termésátlagokat is kedvezőtlenül befolyásolták.
Miután a kezdeti 12 országot követően további hét is csatlakozott az euróhoz, ma már többévnyi tapasztalat áll rendelkezésre. Jól látszik, hogy Észtország 2011-es csatlakozása már szinte zökkenőmentesen ment végbe. Az árak alig emelkedtek, amiben nagy szerepe volt annak, hogy Tallinn már fél évvel az átállás előtt a régi és az új valutában is feltüntette az árakat, majd újabb fél évig maradt a kettős árcédula. Emellett az uniós jegybankkal közösen tucatnyi fogyasztóvédelmi szervezettel ellenőrizték a piacot, nehogy valamelyik kereskedő vagy vállalat drasztikusabb mértékben emelje az árait.
Varga Mihály egy lapinterjúban néhány napja nem tartotta alaptalannak, hogy Magyarország az évtized végére csatlakozzon az euróövezethez. Róna Péter szerint ugyanakkor a magyar gazdaság versenyképessége és fejlettségi szintje messze elmarad az eurót használó országokétól, és amíg ez így marad, hazánknak nem tanácsos belépnie az eurózónába. A közgazdász lapunknak korábban azt mondta, a közös fizetőeszköz használata azoknak csak az országoknak éri meg, amelyek hasonló fejlettségi szinten vannak (például Németország és Hollandia). Magyarország jelenleg a forint folyamatos leértékelése révén képes versenyelőnyt kovácsolni, ezt feladni nem érdemes. A nemzetgazdasági miniszter csütörtökön már úgy fogalmazott Tusnádfürdőn a Hír TV-nek, hogy Magyarország egyelőre nem akarja bevezetni az eurót, de a lehetősége megvan, hogy ezt a kérdést mérlegelje. (MN)
