Egyelőre uniós ábránd a tiszta levegő

Magyarország korábbi klímapolitikai vállalásait sem teljesíti.

Még nem tudni, mi valósul majd meg az Európai Unió napokban elfogadott légszennyezés-csökkentési elképzeléséből. Abban az esetben azonban, ha a soron következő alkudozások során lazul a mostani tervezet, és Brüsszel mégsem határoz meg minden ország számára konkrét célokat a károsanyag-kibocsátás mérséklésére, akkor marad a magas levegőszennyezés és annak egészségkárosító hatása, továbbá megállíthatatlanná válik a klímaváltozás – nyilatkozta lapunknak a Magyar Energiahatékonysági Intézet programigazgatója.

Szalai Gabriella ezt azzal kapcsolatban mondta el, hogy az Európai Bizottság a múlt héten nyilvánosságra hozta a 2030-ig terjedő időszakra vonatkozó kötelező kibocsátáscsökkentési célokról szóló javaslatait azokra a szektorokra vonatkozóan, amelyek nem az emissziókereskedelmi rendszer alá tartoznak: közlekedés, épületek, földhasználat, erdőgazdálkodás, hulladékgazdálkodás. E szerint Magyarországnak 2030-ig a 2005-ös szinthez képest hét százalékkal kellene csökkentenie az üvegházhatást okozó gázok – köztük a szén-dioxid-kibocsátását az említett ágazatokban.

A bizottság által javasolt, jogilag kötelezőre tervezett magyar erőfeszítés a negyedik legalacsonyabb az EU-ban: csak Lettországtól (6 százalék), Romániától (2 százalék) és Bulgáriától (0 százalék) vár el kisebb erőfeszítést Brüsszel, miközben a lengyel és a horvát célszám megegyezik a magyaréval. Ezek a kibocsátási szigorítások azonban mindaddig csak tervek maradnak, míg a tagországok kormányai nem fogadják el, és az Európai Parlament nem hagyja jóvá. Így félő, hogy a későbbi alkuk folyamán mérséklődik az egyes országokra kirótt teher. Némely hírek szerint Lengyelország részéről máris erős tiltakozás várható, a varsói kormány ugyanis azt akarta elérni, hogy az országnak ne kelljen kötelező célértékekhez igazodnia.

Szakemberek szerint a terv megvalósulásának esélyeit tovább csökkenti, hogy Brüsszel jórészt a tagállamokra bízza, milyen módon érik el a légszennyezés-csökkentést. Szalai Gabriella úgy véli: sokkal hatékonyabb volna, ha az EU a célok kitűzése mellett az azok eléréséhez szükséges módszereket is meghatározná. Emellett az uniónak szigorúan be kellene tartatnia a kiszabott kibocsátási célok megvalósítását, nem csak ajánlásként megfogalmaznia őket.

Sokan úgy gondolják, bizonytalan, hogy hazánk képes lesz-e elérni a megjelölt hétszázalékos légszennyezés-csökkentési célt, miután Magyarország a megfelelő kormányzati intézkedések hiánya miatt előreláthatóan a 2020-ra vállalt klímapolitikai célokat sem lesz képes teljesíteni. Így nem növekszik majd a megújuló források részaránya az összes energiatermelésből 14,5 százalékra, és nem javul az energiahatékonyság 20 százalékkal a korábbiakhoz képest.

Szalai Gabriella megjegyezte: a károsanyag-kibocsátás mérséklése égetően szükséges volna. A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint ugyanis világszerte mintegy hat és fél millióan halnak meg évente a rossz levegőminőség és az abból fakadó betegségek miatt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a légszennyezés miatt kialakult betegségek és korai halálozások csak Európában évente 1600 milliárd dollárral terhelik meg az államok költségvetését, ami a teljes Európai Unió bruttó hazai termékének (GDP) mintegy tíz százaléka. Május elején riasztó statisztika jelent meg a hazai légszennyezettségi adatokról is. Millió lakosra számítva Kína után Magyarországon a legmagasabb a légszennyezettség miatti halálozások száma. Ha a WHO adataiból indulunk ki, hazánkban a légszenynyezés által okozott kár évi negyvenmilliárd dollár, ami a GDP 19 százaléka – állítják szakértők.