Sokan úgy gondolják, bizonytalan, hogy hazánk képes lesz-e elérni a megjelölt hétszázalékos légszennyezés-csökkentési célt, miután Magyarország a megfelelő kormányzati intézkedések hiánya miatt előreláthatóan a 2020-ra vállalt klímapolitikai célokat sem lesz képes teljesíteni. Így nem növekszik majd a megújuló források részaránya az összes energiatermelésből 14,5 százalékra, és nem javul az energiahatékonyság 20 százalékkal a korábbiakhoz képest.
Szalai Gabriella megjegyezte: a károsanyag-kibocsátás mérséklése égetően szükséges volna. A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint ugyanis világszerte mintegy hat és fél millióan halnak meg évente a rossz levegőminőség és az abból fakadó betegségek miatt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a légszennyezés miatt kialakult betegségek és korai halálozások csak Európában évente 1600 milliárd dollárral terhelik meg az államok költségvetését, ami a teljes Európai Unió bruttó hazai termékének (GDP) mintegy tíz százaléka. Május elején riasztó statisztika jelent meg a hazai légszennyezettségi adatokról is. Millió lakosra számítva Kína után Magyarországon a legmagasabb a légszennyezettség miatti halálozások száma. Ha a WHO adataiból indulunk ki, hazánkban a légszenynyezés által okozott kár évi negyvenmilliárd dollár, ami a GDP 19 százaléka – állítják szakértők.
