Az áramfogyasztási adatokból megállapítható, hogy az elmúlt években a nyári és a téli csúcsterhelés egyre inkább megközelítette egymást, így például a tavalyi 2015. nyári csúcsérték 10 megawattal haladta meg a télit. Az idei nyári csúcs a júniusi előzetes adatok alapján 6366 megawattos értéket ért el, ami 139 megawattal alacsonyabb az idén januárban regisztrált előzetes téli maximumnál. Ez a felhasználásmérséklődés főként annak a következménye, hogy a háztartási napelemes kis erőművek kapacitása évről évre megduplázódik – derül ki a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. tájékoztatásából.
A szakértők szerint ugyanakkor a kormányzat eddig inkább hátráltatta, mint segítette a napelemes áramtermelés elterjedését. Tavaly például a kabinet kilogrammonként 114 forintos környezetvédelmi termékdíjat vetett ki a szolárrendszerekre, ami kétszer akkora összeg, mint amekkora a környezetszennyező akkumulátorokat terheli. Így a környezetbarát műszaki megoldások telepítői nagyobb adót fizetnek, mint az erősen szennyező anyagok használói. Emellett a kormány által jelenleg alkalmazott áramdíj-elszámolási rendszer nem támogatja, hogy a háztartási napenergia-termelő egységek több áramot termeljenek, mint az adott felhasználó szükséglete. Ennek ellenére évről évre megduplázódik idehaza a „napfénypiac”. A 2014. év végéig 77 megawatt kapacitást telepítettek a felhasználók, s ez a teljesítmény tavaly megkétszereződött, és ugyanekkora növekedésre számítanak idén is a szakemberek.
A nyári áramigény-növekedés oka a légkondicionáló berendezések elterjedésében keresendő – állítja a rendszerirányító. Napjainkra az ipari és szolgáltató létesítmények, valamint a közintézmények zöme mellett a magyar háztartások mintegy negyede használ valamilyen légkondicionáló berendezést. A Mavir tapasztalata szerint azt követően, hogy a napi átlaghőmérséklet eléri a 24 Celsius-fokot, minden további egyfokos emelkedés plusz 90–100 megawattal terheli a hazai villamosenergia-rendszert.
A Mavirtól azt is megtudtuk, hogy nem okozott gondot a paksi 1-es számú blokk múlt heti néhány napos leállása, mivel a rendszerirányító rendelkezett és rendelkezik a szükséges és előírt mennyiségű tartalékokkal. A nemzetközi előírások szerint a rendszerirányítónak minden esetben negyedórán belül pótolnia kell a hálózatban működő legnagyobb blokk teljesítményét, ami hazánk esetében a paksi blokkok egyenkénti teljesítménye, vagyis 500 megawatt. Az 1. számú blokk leállása miatt a rendszerből kieső teljesítmény így 500 megawatt nagyságú volt, amelynek pótlása nem okozott gondot. A hazai források mellett ugyanis importkapacitások is igénybe vehetők.
